Amerikai kutatók munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a hangyák bizonyos feladatokat racionálisabban oldanak meg, mint mi, emberek. Nem ez az első eset, hogy a két lábon járó, eszközhasználó, hüvelykujját a többivel szembefordítani képes ember „butábbnak” bizonyul, mint a hangyák. Az emberek és az állatok is gyakran hoznak irracionális döntést bizonyos helyzetekben – emlékeztettek a kutatók.

„Ez a paradox következtetés arra a tényre épül, hogy egy hangyakolóniában az egyes egyedek csak egyetlen lehetőséget ismernek meg, és a kollektív döntés magától születik meg, sok alulinformált egyed kölcsönhatásával.

A szerzők vizsgálata során azt elemezték, hogy a Temnothorax curvispinosus törzsbe tartozó ízeltlábúak hogyan választják ki a boly helyét. Ez a hangyafaj kis üregekben él, és a kolóniák nagy hatékonysággal találják meg azokat a helyeket, amelyek alkalmasak boly létrehozására. A kolónia feladata a vizsgálat során az volt, hogy „kiválasszák” a megfelelő helyet két olyan lehetőség közül, amelyek nagyon hasonlóak voltak.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a hangyák kollektív döntéshozó képessége, illetve az, hogy az egyes egyedeknek nem voltak a közöstől eltérő szempontjai, pontosabbá tették a döntési folyamatot.

„Ebben az esetben az feltételezhető racionális döntésnek, ha a döntéshozó valamilyen szempontok alapján következetesen ugyanazt a lehetőséget választja” – fogalmaztak a kutatók. – „Az állatok egy szempontrendszer alapján döntik el, hogy melyik környezet mennyire kedvező számukra, ezek a szempontok lefedik a táplálékszerzési és szaporodási tényezőket is. Ez azt jelenti, hogy nem ésszerű, hogy egyik nap az egyik lehetőséget, másik nap pedig a másikat részesítik előnyben, holott a körülmények nem változtak.”

Normálisan úgy gondoljuk, hogy ha sok egyéni véleménnyel kell dolgoznunk, akkor különböző stratégiákra és megközelítési módokra van szükségünk. Azonban ahogy két vagy több lehetőség között valamilyen szempont alapján közvetlen összehasonlítást végzünk, akkor nő az esélye, hogy irracionális döntést hozunk.”

Az ilyen vizsgálatok segítenek bepillantást nyújtani az gondolkodási folyamatokba, de egy közösség kollektív döntési mechanizmusába is. De az eredmények a mesterséges intelligencia fejlesztésében is felhasználhatóak lehetnek.

„A kollektív robotika egyik fő gondolata, hogy amíg egyetlen robot viszonylag egyszerű, de az egész csoport mégis egy komplex és intelligens rendszert alkot. A cél, hogy a csoport komplex központi irányítás nélkül működjön, de ehhez meg kell érteni, hogy egy egyén egyszerű döntéshozatali rendszere miként jelenthet mégis előnyt a csoport számára.

Mit jelentenek ezek a következtetések az emberi közösségek szintjén? Erre nehéz válaszolni. Érdekes azonban eljátszani a gondolattal, hogy a közösség tagjainak tudását korlátozva javítható a közösség kollektív döntéshozatali és probléma-megoldási képessége.