Meglepő az is, hogy a nikkelallergia nemcsak bőrtüneteket okozhat, hanem kialakulhat az úgynevezett nikkelallergia szindróma. Erről a tünetegyüttesről, a diagnózisról és a kezelésről Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa beszélt. Segítségével összegyûjtöttük azokat a használati tárgyakat és élelmiszereket, amelyeket tanácsos elkerülnie azoknak, akiknél már jelentkeztek az érzékenységgel együtt járó panaszok.

Összetett probléma

A tünetcsoportra jellemző lehet a hirtelen megjelenő, nagyobb kiterjedésû, sajátságosan bőrérintkezés nélkül létrejövő csalánkiütés vagy ekcéma. Tünete lehet még a hasi fájdalom, a puffadás, a hányinger, a hányás, az étkezést követő fulladás, a hasmenés, a székrekedés, vagyis egy sor olyan panasz, amit alapvetően nem társítanánk a fémallergiához. Ebből adódóan igen magas lehet azoknak a száma, akik bár küzdenek a tünetekkel, nem tudják, hogy hátterükben az étkezés során bejuttatott nikkel állhat. A probléma összetettségét mutatja, hogy a felsoroltak mellett jelentkezhet fejfájás, fáradékonyság, sőt akár vérszegénység is.

A táplálékokkal együtt elfogyasztott nikkel a tápcsatornából felszívódva hozza létre az általános allergiás tüneteket. Sajnos számos, egyébként egészséges élelmiszernek magas a nikkeltartalma, nem árt az óvatosság egyes zöldségekkel, gyümölcsökkel. Ráadásul a nikkellel való érintkezés több foglalkozás során is létrejöhet (ilyen például a nikkel bányászata, feldolgozása), de jó pár irodai eszköz is tartalmazhatja a szóban forgó fémet. Mivel a hétköznapi élet során használt tárgyak (kulcs, rúzstok, elektródák, rozsdamentes acéltárgyak, elemek stb.) is készülhetnek nikkellel, szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen módon ne kerüljünk kapcsolatba vele.

Nehezíti a helyzetet, hogy a nikkel fontos alkotóelem a festékgyártásban, megtalálható kerámiákban, katalizátorokban, ékszerekben, fémpénzekben, valamint testékszerekben (piercingekben). Érdekes megfigyelés, hogy azoknál, akik fülbevaló viselése előtt nikkeltartalmú fogpótlást kaptak, kevésbé fejlődik ki az allergia, összehasonlítva azokkal, akik hamarabb hordtak fülbevalót, mint ahogy fogpótlást kaptak. Ez a tény a szakemberek szerint alátámasztja azt a feltételezést, mely szerint szervezetünkben kialakulhat a nikkellel szembeni tolerancia.

A baj forrása

Az élelmiszerekkel naponta átlagosan több mint 100 mikrogramm nikkelt veszünk magunkhoz. A táplálkozás során bejuttatott nikkel az arra érzékeny embereknél képes felerősíteni a dermatitiszes tüneteket. A bőrallergiás elváltozások általában a bőr kipirosodásával kezdődnek, amit sokszor ekcémás elváltozás követ. Asztma, kötőhártya-gyulladás esetén, illetve a szervezetben elhelyezett implantátumoknál fölerősödhet a helyi gyulladásos folyamat.

A nikkelallergia kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak az úgynevezett citokinek. Ezek meglétének tényét diagnosztikusan felhasználják a szakemberek a nikkelallergia kimutatása során. A bőr Langerhans-sejtjei vagy dendrikus sejtjei a szervezetbe juttatott nikkelt „megragadva” a legközelebbi nyirokcsomóhoz vándorolnak, s ott a fémet „bemutatva” beindítják a nikkelspecifikus limfociták képződését. Ennek a folyamatnak köszönhetően a fémmel való ismételt találkozáskor a már aktivált és előkészített T-sejtek az érintkezés helyére vándorolnak, és ott beindítják a helyi gyulladásos reakciókat.

Ahogy az allergia sok válfajánál, a nikkelérzékenységnél is gyakran megfigyelhető keresztallergia krómmal, kobalttal, platinával, palládiummal, rézzel vagy más fémekkel. A szakemberek ezek közül leggyakrabban a nikkel-palládium keresztreakcióval találkoznak, amelynek hátterében a fehérjekötődési hely hasonlósága állhat.

További veszélyek

Amellett, hogy számos fém (nátrium, kálium, kalcium stb.) szervezetünk elengedhetetlen építőeleme, és önmagában nem jelent veszélyt számára, képes immunreakciókat elindítani. Szervezetünk válasza leginkább a fémmel való találkozás formájától, illetve a fém mennyiségétől függ. Bizonyos fémek esetén a nagy mennyiségû belélegzés vagy érintés helyi irritatív gyulladásos folyamatokat indít el, sokszor azonban egy-egy kisebb dózis is veszélyes lehet: az allergiás folyamatok beindításához olykor pár mikrogrammnyi mennyiség is elegendő. Ennek háttérben legtöbbször I-es vagy IV-es típusú allergiás reakció, illetve autoimmun válasz áll.

Az immunrendszer mûködését kétféle általános módon befolyásolhatják a különféle fém­ionok. Egyrészt specifikus receptorokon keresztül aktiválhatják a T-, illetve B-limfocitákat, beindítva a fémérzékeny limfociták szaporodását és újabb érintkezés alkalmával immunválaszt provokálva, másrészt a fém nem specifikus módon befolyásolhatja az immunrendszer mûködését. Ez történhet úgynevezett általános immunrendszeri szupresszió formájában, amelynek során háttérbe szorul az immunrendszer mûködése, de ennek ellentéte, a túlzott immunaktivitás is kialakulhat.

Az európai lakosság több mint 10 százaléka nikkelallergiás, s az esetek döntő többségében hölgyek érintettek a túlérzékenységben. A nikkel mellett számos fém okozhat még allergiát, ilyen többek között a kobalt, a réz, a króm, a palládium, a platina, a higany, valamint az arany, és bár nagyon ritkán, de a titánium is.

El a kezekkel!

A Budai Allergiaközpont szakemberei csokorba gyûjtötték azokat a használati tárgyakat, amelyek a fehér fémek mellett problémát okozhatnak a nikkelérzékenyek számára. A lista igazán meglepő elemeket is tartalmaz, nem árt tehát figyelmesen olvasniuk azoknak, akik érintettek a problémában!

• Személyes tárgyak: harisnyatartócsat, patent, ruhacsat, zipzár, melltartócsat, fülklipsz, nyaklánccsat, szemüvegkeret, rúzstok, púderdoboz, kulcs, öngyújtó, zsebkés, karóra, gyûrû, evőeszközök, fogászati és egyéb beépített fémek (korona, protézis), ezüst ékszerek, érmék, fémpénz.
• Otthoni eszközök: por alakú mosószerek, tisztítószerek, porszívó, borotvakészülék, mosógép, tû, olló, kötőtû, gyűszű, motorkerékpár, gyermekkocsi-fogantyú, kilincsek, csapok, konyhai eszközök, rozsdamentes acél főző- edények.
• Munka során érintett tárgyak: írógép, iratkapocs, golyóstoll, nikkelezett műszerek és szerszámok, cement, galvanizáláshoz használt anyagok, katalizátorok, akkumulátor, festék, hûtőfolyadék, kerámiazománc.

TIPP: Ha ezek közül némelyik érintése nem kerülhető el, a szakemberek szerint érdemes mûanyag fóliával bevonni a gyakran használt tárgyat!

Kiút a bajból

Az Elixír júniusi, 244. lapszámában bemutatott allergénspecifikus immunterápia a nikkel­allergia szindróma általános tüneteitől szenvedők számára is megoldást jelenthet. A terápia során az érintettek szájon át, szigorúan ellenőrzött, emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítményt kapnak, így hozzászoktathatják immunrendszerüket a túlérzékenységet kiváltó nikkel jelenlétéhez. Ahogy cikkünkből kiderült, ilyen kezeléssel hatékonyan gyógyítható a pollen-, az atka- és az állatszőr-allergia is.

Egyem? Ne egyem?

Mivel bizonyos élelmiszerek szintén tartalmazhatnak nikkelt, ezért aki allergiás rá, helyesen teszi, ha étrendjén is tudatosan változtat. Nagy segítséget jelent ebben a szakértők által kategorizált ételek listája.

• Amit tilos fogyasztani: konzervételek, hering, osztriga, spárga, bab, gomba, hagyma, gabonafélék, rebarbara, tea, csokoládé, sütőpor, spenót, paradicsom, borsó, egész magvat tartalmazó liszt, friss/főtt körte.
• Ami mérsékelten megengedett: káposzta, kelkáposzta, répa, uborka, fényezett rizs, spenótlevél, liszt, friss gyümölcs (a körte kivételével), lekvár, kávé, bor, sör.
• Ami fogyasztható: húsfélék, szárnyas, hal (a hering kivételével), tojás, tej, joghurt, vaj, margarin, sajt, naponta egyszer egy közepes nagyságú burgonya.