Folyékony halmazállapotú ezüstös színű nehézfém, vezeti az elektromosságot, illékony mivolta miatt zárható tégelyben tárolandó.

Egy egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező folyékony fém, ami szobahőmérsékleten párolog. Kevesen tudják viszont, hogy a higany bőrön keresztül, belélegezve vagy lenyelve a szervezetbe jutva mennyire káros az egészségre.

A belélegzett higanygőz a legveszélyesebb, hiszen tüdőn keresztül a belélegzett mennyiség 80%-a felszívódik, és a véráramon keresztül az agyban, vesében, májban és más szervekben lerakódik. A higany bőrön keresztül lassabban ugyan, de szintén jelentős mértékben a kerül szervezetünkbe. A bélrendszeren keresztül csekély mértékben szívódik fel, a lenyelést követően ugyanis azonnali hashajtó hatást fejt ki és ürül.

Egyszóval, a higany a szervezetbe kerülve rövidtávon akut, hosszú távon pedig krónikus higanymérgezést okoz. Akut higanymérgezés esetén a szervezetben lévő higany legegyszerűbben a vizeletből mutatható ki. A higanynak nincs toxikológiai határértéke, ezért a szervezetbe jutva a legcsekélyebb mennyiségben is rendkívül káros. Számokban mérve 0,003 mg/m³ levegő higanytartalmának a felső egészségügyi határértéke. Az e felett mért higanymennyiség különböző súlyosságú betegségek kialakulásához vezet. Mivel a higany főként az agyban rakódik le, elsősorban a központi idegrendszerben okoz súlyos rendellenességeket. Fontos tudni, hogy az egyszer már lerakódott higany többé nem kerül ki a szervezetből. Egy része vezethető csak ki a szervezetből nagyon lassan - hosszú és alapos - méregtelenítő kúrával.

A higanymérgezés főbb tünetei:

Nyugtalanság, szorongás, idegesség, nehézlégzés, a reakcióidő megnövekedése, félelemérzet, érzelmi bizonytalanság, önkontrollvesztés, erőszakos megnyilvánulások, önbizalomvesztés, szégyenérzet, memóriazavar, koncentrációzavar, letargia, álmatlanság, depresszió, öngyilkos gondolatok, mániás depresszió, gyengeség, remegő/bizsergő kezek, lábak, ujjak vagy ajkak, izomgyengeség egészen a paralízisig, koordinációs zavarok, szklerózis multiplex. Ezeken kívül fog- és hajhullás, szív- és érrendszeri problémák, emésztőrendszeri problémák, bőrproblémák és allergia kialakulásához is vezethet. Terhes nők esetén a higanymérgezés a magzatra nézve végzetes is lehet, de bizonyítottan fejlődési rendellenességet okoz, mivel felszívódik a placentán keresztül.

Miért tiltják be a higanyos hőmérőket?

A kórházakban szinte mindenütt, de a háztartások jelentős részében is még mindig ún. hagyományos higanyos lázmérőt használnak lázmérésre - annak ellenére, hogy már évek óta kaphatóak a modern, "higanymentes" digitális lázmérők is.

Hagyományos "higanyos" lázmérő                      Modern, digitális lázmérő

Sokan nem tudják, hogy potenciálisan milyen veszélynek vannak kitéve a higanyos lázmérő használatakor. Addig nincs gond, amíg le nem ejtjük, és össze nem törik; hiszen egy ép lázmérőben a higany zárt üvegtartályban van, ahol nem tud párologni. De ha bekövetkezik a baleset és eltörik a lázmérő, a higany a lázmérő elpattanásakor permetszerűen fröccsen szét a szobában, legkisebb résekbe is befolyik, a textilre rátapad és azonnal elkezd párologni. A párolgás fokozódik, minél melegebb közegbe kerül a higany. Volt például olyan eset is, hogy az összetört lázmérőből a higany egy bébiétel melegítőre fröccsent rá, amit napokig nem vették észre így a fokozott higanypárolgás miatt a szobában annyira megnőtt a higanykoncentráció, hogy a kisgyermeket később akut higanymérgezéssel kellett kórházba szállítani.

A háztartásokban előforduló lázmérőkben 0,5-1,5 g higany található. Amikor a lázmérő egy átlagos méretű lakószobában összetörik, hirtelen nagy mennyiségű higanygőz szabadul fel, a levegő higanytartalma 10-50 mikrogramm/m3 -re nő meg. A rossz hír pedig az, hogy a levegő higanytartalma hónapokig magas marad még akkor is, ha egyébként minden egyes higanycseppet szakszerűen feltakarítottunk - ezen persze segíthetünk a gyakori szellőztetéssel.  Ha pedig nem takarítjuk fel szakszerűen, vagy esetleg nem vesszük észre hogy összetört, még rosszabb a helyzet; a higanycseppek szobahőmérsékleten folyamatosan több éven keresztül párolognak és károsítják a szervezetünket.

Mi a teendő, ha összetörik a lázmérőnk?

 Először is:  TILOS FELPORSZÍVÓZNI, MÉG ÚN. HEPA SZŰRŐS PORSZÍVÓVAL SEM!

Ez az első szabály, hiszen a felszívott mennyiség a porszívón keresztül porlasztva azonnal a levegőbe jut.

Teendőink:

1. A kiömlött higany azonnal párologni kezd, ezért mielőtt nekikezdünk a higany feltakarításának, nyissunk ablakot. Ne engedjünk senkit be a szobába. A törött hőmérő környékére mezítláb vagy zokniban ne lépjünk, hiszen így széthordjuk az egész lakásban; legjobb, ha olyan papucsot húzunk, amelyet utána el fogunk tudni dobni. Tilos hozzá érni és igyekezzünk ne közel hajolni a higanycseppekhez, hogy minél kevesebb higanygőzt lélegezzünk be.
2. Húzzunk gumikesztyűt. Egy fehér papírlappal görgessük össze a higanycseppeket (ahogy két csepp találkozik, azonnal eggyé válnak, melyhez következő cseppet görgethetünk) valamint szedjük össze az összetört lázmérő darabjait is, és mindezt gyűjtsük egy zárható edénybe.
3. A legközelebbi patikában vásároljunk kénport. A maradék, szabad szemmel nem látható higanycseppek semlegesítéséhez a kénporral szórjuk be az összetört lázmérő helyét, majd terítsük le újságpapírral és hagyjuk állni egy kis ideig. A higany ekkor a kénnel egyesülve higany-szulfidot alkot, amely már nem veszélyes. Az így keletkező szürkés anyagot seperjük össze, és szintén helyezzük egy zárható edénybe. Legvégül tiszta vízzel mossuk fel. A felmosórongyot szintén dobjuk ki a felmosás után.
4. Pár napig folyamatosan szellőztessünk, és utána is néhány hétig rendszeresen, ez alatt az idő alatt pedig próbáljunk meg ne tartózkodni huzamosabb ideig a helyiségben.
5. Az összegyűjtött higanyt és higany-szulfidot veszélyes hulladékként kell kezelnünk. A lezárt tégelyt ne dobjuk a szemétbe, hanem adjuk le a legközelebbi veszélyes hulladék gyűjtő telepen.