A leggyakrabban végzett CT-vizsgálatok során a testet érő sugárdózis intézményenként nagy különbségeket mutat, összességében véve nagyobb, mint amekkorának általában vélik, és (az Amerikai Egyesült Államokban) több tízezer rosszindulatú daganatért lehet felelős, derül ki az Archives of Internal Medicine decemberi számában közölt két vizsgálatból.

Az Egyesült Államokban 1980 és 2007 között több mint 20-szorosára nőtt az elvégzett CT-vizsgálatok száma, világszerte ez az arány valószínűleg még nagyobb. „A CT-vizsgálattal nyert lelet komoly diagnosztikai előnyöket nyújt, de aggodalomra ad okot a későbbi rosszindulatú daganatok nagyobb kockázata, ugyanis ilyenkor a beteg sokkal nagyobb sugárdózist kap, mint a hagyományos röntgenvizsgálat során,” írják az egyik cikk szerzői. A mellkas CT-vizsgálata több mint 100 rutin mellkasröntgen-felvételnek megfelelő dózist jelent. Az egyes betegek számára a rosszindulatú daganatok többletkockázata valószínűleg így is csekély, azonban mivel évente egyre több beteget vizsgálnak CT-vel, ezek összességében véve sok ilyen szövődményért lehetnek felelősek.

Komoly különbségek
A szerzők megjegyzik, hogy az előnyök és a kockázatok mérlegeléséhez az orvosoknak fontos lenne tudniuk, mennyi sugárzás éri a testet a képalkotó vizsgálóeljárások során. Az egyik vizsgálatban Rebecca Smith-Bindman és munkatársai a University of California, San Francisco klinikáján 1119 beteget tanulmányoztak, akiket a 11 leggyakrabban végzett diagnosztikai CT-vizsgálat egyikével vizsgáltak négy területi intézmény egyikében, 2008-ban. A kórházi dokumentációk alapján kiszámították az egyes CT-vizsgálatok által okozott sugárterhelést, majd ennek alapján megbecsülték a sugárzásnak tulajdonítható rosszindulatú daganatok kockázatát az egész élettartamra vetítve.

A sugárdózisok a különböző típusú CT-vizsgálatok esetén nagy különbségeket mutattak, a legkisebb dózist, medián 2 millisievertet (mSv) a rutin fej-CT-vizsgálat esetében találták, a legnagyobb dózis medián 31 mSv volt a többfázisú has- és medence-CT-vizsgálat esetében. „Az egyes CT-vizsgálat-típusok esetében az egyes intézmények között komoly eltéréseket mutattak az effektív dózisok, átlagosan 13-szoros különbség volt a legkisebb és a legnagyobb dózist alkalmazó intézmény között,” írják a szerzők.

Az egyetlen rosszindulatú daganat kialakulásához szükséges CT-vizsgálatok száma különbözött a vizsgálat típusától és a vizsgált beteg életkorától és nemétől függően. A 40 évesen CT-koronarográfiával vizsgált betegek közül 270 nőből egy, illetve 600 férfiból egy esetében várható rosszindulatú daganat kialakulása a sugárzás következtében. A 40 évesen fej-CT-vel vizsgált nők közül 8100-ból egy esetben, a férfiak közül 11 080-ból egy esetben várható egy daganat fellépése. Ehhez képest a 20 éves korban végzett ugyanilyen vizsgálatok kétszeres kockázattal járnak, a 60 éves korban végzett vizsgálatok pedig fele ekkora kockázatot jelentenek.

A szerzők véleménye szerint lépéseket kell tenni a CT-vizsgálatok által okozott sugárterhelés csökkentésére, részben a felesleges vizsgálatok elkerülésével, részben pedig az egyes betegek és az egyes intézmények közötti nagy különbségek megszüntetésével. Továbbá vizsgálatokat kell végezni annak meghatározására, hogy mely esetekben várható a legtöbb klinikai előny egy CT-vizsgálat elvégzésétől, mikor nincsen hatással a betegek prognózisára a vizsgálat, és mikor nagyobb a sugárterhelés által jelentett kockázat, mint a lelet ismeretéből származó előny.

Kockázati modell
Egy másik közlemény szerzői, az Amerikai Egyesült Államok országos onkológiai intézetében dolgozó Amy Berrington de González és munkatársai kockázati modellt dolgoztak ki, amely segítségével megbecsülhető a CT-vizsgálat egyes típusaival járó kockázat az életkor függvényében.

A szerzők becslései szerint az Egyesült Államokban 2007-ben elvégzett CT-vizsgálatok hatására körülbelül 29 000 rosszindulatú daganat fog kialakulni. Ebből 14 ezerért a hasi és medencei CT-vizsgálatok, 4-4 ezerért a mellkasi, illetve a feji rétegfelvételek, 2700-ért pedig a CT-angiográfiás vizsgálatok lesznek felelősek. A számítások szerint a sugárterhelés miatti daganatok kétharmada nőkben fog kialakulni.

A szerzők zárszóként írják: „Ha most változtatunk a gyakorlaton, lehetőségünk van megelőzni, hogy elérjük a Brenner és Hall vizsgálatában felvetett arányt,” vagyis azt, hogy az összes rosszindulatú daganat 2%-át a CT-vizsgálatokból eredő sugárzás okozza.

Gondos mérlegelés
Rita F. Redberg, az Archives of Internal Medicine szerkesztője szerint a közlemények rávilágítanak, hogy a CT-vizsgálatok jóval nagyobb sugárterhelést okoznak, mint eddig gondolták, és évente több tízezer rosszindulatú daganatot okozhatnak. Ráadásul, ahogy e vizsgálóeljárások egyre érzékenyebbé válnak, az incidentalis leletek következtében újabb vizsgálatok (amelyek gyakran újabb sugárterhelést jelentenek) és biopsziák következnek, amelyek a betegeknek újabb szorongást okozhatnak. „Ahhoz, hogy a jövőben ne növekedjen tovább a rosszindulatú daganatok gyakorisága, minden klinikusnak gondosan mérlegelnie kell minden egyes CT-vizsgálat várható előnyeit, és részletesen fel kell világosítania a betegeit a sugárzás ismert kockázatairól” – hívta fel a figyelmet Redberg.