|
A szuperegér hihetetlen ereje
2010.01.16. 06:28
 Egy amerikai laboratóriumban él egy szuperegér. Fáradhatatlan, szexmániás, nem hízik és igen magas a várható élettartama. A kis állat minden tejesítményhatárt túllép, és mindezt egy géninjekcióak köszönhetően. Az egér hat órán keresztül fut a mókuskerekében fáradtság nélkül. Rengeteget eszik és nem hízik meg. Állandóan készen áll a szexre és 50%-al tovább él mint egy normális egér. És miért? Mert kapott egy injekciót. A clevelandi egyetem kutatói egy géntechnikai forradalmat indítottak el. A doppingorvosok, doppingellenőrök és teljesítménykutatók lenyűgözve szemlélik a bioorvoslás tanszék lakóját a Case Western Reserve Egyetemen.
Az állatka olimpiai csúcsegérteljesítményt produkál. Egy hétköznapi laboregér a futópadon megközelítőleg egy km után kimerülten rogy össze. A szuperegér hatszor többet bír. Richard Hanson professzor laborjában több ilyen egér növekszik. Fiatal korukban mindegyikük kapott egy kísérleti injekciót, amely felnőtt korukra szuper teljesítményre teszi őket képessé. Ezzel a hatással eleinte nem számoltak a biokémikusok.
Időközben 500 egeret kezeltek hasonló módon. Az egerek egész nap bolha módjára ugrándoznak, és még a pulzusuk sem emelkedik. Az izomsejtjeikben Hansonék magas számban találtak mitokondiumot, olyan sejtszervecskét, mely az energiaellátásért felelős. Időnként a sejtekben tízszer annyi mtokondrium volt, mint egy normális laboregér izomsejtjében.
A szuperegerek anyagcseréje is egy élsportolóéhoz hasonlítható. Elsősorban zsírsavakat égetnek az energiatermeléshez és rendkívül kevés tejsavat termelnek. Evés és ivás nélkül is öt órán keresztül képesek futni. Tizszer aktívabbak mint a hétköznapi egerek és hosszabb ideig élek. A nőstények három évesen is képesek utódokat nemzeni, ami emberi léptékkel nyolcvan éves kort jelent. A hímek is jóval aktívabbak idős korban mint a normális egerek. Ezzel a tejesítménnyel a kutatók sem számoltak.
Hanson csapatának állatai egy genetikai manipuláció alanyai, csakúgy mint sok másik biokémai labor apró lakói világszerte. Hanson csapaa egy meghatározott gén hatását tesztelte, mely az emberi génállományban is megtalálható. A gén egy enzimet, a PEPCK-C-t irányítja, mely elsősorban a májban és a vesében fellelhető.Az enzim pedig a test cukoranyagcseréjét tartja rendben.
A kutatók egy trükk segítségével juttatták a gént a szervezetbe, egy úgynevezett "víruskomp" segítségével. Az injekcióval az izomba adott vírus-gén keverék közvetlenül a belső sejtekbe jutott és azonnal hatni ezdett. A teljesítménynövelő és élethosszabbító hatással azonban nem számoltak a kutatók.
Különösen zavarba ejtő az, hogy a szuperegerek ellentmondanak az egyik természeti törvénynek, miszerint a rendszeres koplalás meghosszabbítja az életet. A szuperegerek sokat esznek, nem híznak és sokáig élnek. A kísérlet egyenlőre az ember szemszögéből nem annyira bíztató: a génterápia ugyanis úgy tűnik, az emberi izonsejtekben nem működik, nem beszélve a génterápiával kapcsolatos etikai kérdésekről.
A dopping-specialisták szerint mindennél jobban megmozgatja a fantáziát a genetikailag tökéletesített ember víziója. Ami azonban Hanson egereinek sikerült, azt emberre még soha nem érték el, a génmanipulációra alapozott dopping nem növelte a teljesítményt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
