Kezdődik a hajsza

A világjárvány egészen ártalmatlannak indult. Az USA hadiflottájának egészségügyi szakemberei áprilisban jelentették a CDC-nek, hogy San Diego körzetében egy gyermek ismeretlen vírussal fertőződött. A vírusminta laborokon keresztül jutott el a CDC-be, ahol megállapították, hogy sertésinfluenza. - Eleinte nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget - emlékszik vissza dr. Nancy Cox, a CDC influenzarészlegének vezetője.
Megszokták, hogy időnként sertésinfluenzával fertőződött egyénekről érkezik hír. Csakhogy korábban az érintett személyek szinte kivétel nélkül vagy sertést tartottak, vagy például mezőgazdasági kiállításon kerültek disznók közelébe. A fiúra egyik sem illett. - Ezt érdekesnek találtuk, de semmi több - mondja dr. Cox.
A flotta kutatói majdnem ezzel egyidejűleg egy másik fertőzésre is bukkantak, ezúttal egy kilencéves kislányra Kaliforniában, a mexikói határhoz közeli Brawley-ban. Ő sem érintkezett soha sertésekkel.
A kaliforniai esetek vizsgálata még javában folyt, amikor titokzatos járvány tört ki a sokmilliós Mexikóvárosban. - Egy hónapon át minden áldott nap 35-50 páciens fordult a sürgősségi osztályunkhoz légzőszervi panaszokkal - idézi fel az eseményeket dr. Javier Romo-Garcia, a Légzőszervi Megbetegedések Nemzeti Intézetének munkatársa.
A történet két szála április 23-án éjszaka, egy tavaszi zivatar közepette fonódott össze. A mexikói egészségügyi szakemberek korábban elküldték pácienseik vírusmintáit a CDC-nek, és Cox doktornő éppen a mexikóvárosi kollégáknak telefonált. Ahogy a laboratóriumi műszerekből előkígyózott a víruselemzés adatsora, a doktornő leolvasta az eredményeket, azok pedig megegyeztek a néhány nappal azelőtt látottakkal, tehát a mexikóiakat ugyanaz a vírus támadta meg, amelyik kaliforniai gyermekeket fertőzött meg. Új, életveszélyes vírus szabadult rá az emberiségre.
De az az éjszaka további megrázkódtatást is tartogatott. - Mihelyt befejeztem a hívást, ismét csengett a mobilom - meséli dr. Cox. - A lányom keresett. Azt hittem, csak azért idegesek a férjemmel, mert nem mentem haza vacsorára, de kiderült, hogy villám csapott a házunkba.
Cox doktornő hazasietett, de hiába. Családjával tehetetlenül nézte, hogyan válik az otthona a lángok martalékává.
Másnap délelőtt még füstszagú ruhában bonyolított le konferenciahívásokat. - Lesújtott a szerencsétlenség - mondja -, de átállítottam az agyamat, hogy a feltehetően kibontakozó világjárványra összpontosítsak.

Tennivalók

A közegészségügyi hatóságok évek óta készültek erre a pillanatra. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) 2003-as járványa ráébresztette az illetékeseket, mekkora károkat okozhat egy gyorsan terjedő betegség a gazdaságban és az emberek mindennapi életében. Az influenza pedig már sokkal régebben is bebizonyította veszedelmes képességeit. Az 1918-19-es spanyolnátha, amelyet az írott történelem legsúlyosabb világjárványának tartanak, becslések szerint összesen 50 millió áldozatot szedett. Dr. Cox influenza-munkacsoportja tehát az évek során más közegészségügyi szervekkel karöltve jelentős készleteket halmozott föl vírusellenes szerekből, és a fertőzés villámgyors kimutatására alkalmas, korszerű eszközökkel látta el a járványügyi állomásokat, köztük azt a San Diegó-it, ahol az első egyesült államokbeli esetet észlelték. Riadógyakorlatokat hajtottak végre különféle vészforgatókönyvekhez. Most mindez élesbe fordult.
Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy sertésinfluenza esetén a halálozási arányszám semmivel sem magasabb, mint a szokványos évenkénti influenzában. Egyelőre mégsem állítja senki teljes biztonsággal, hogy elkerültük a csapást, és senki sem siet lefújni az oltási kampányt. Hogy miért nem? Mert a tudósok megtanulták, hogy influenza-világjárványok lefutását illetően balgaság jósolgatásba bocsátkozni. Olyannyira, hogy a kutatók körében ismeretes egy mondás, jegyzi meg dr. Michael Shaw, aki dr. Cox irányítása alatt a CDC influenzalaborját vezeti: - "Aki látott egy világjárványt, nos, az egyetlenegy világjárványt látott."
A legkomorabb forgatókönyv nemcsak a sertésinfluenzát foglalja magában, hanem a H5N1 madárinfluenza-vírust is, amely 1997 óta parázslik Ázsiában - és az esetek közel kétharmada halálos kimenetelű. Elterjedését eddig korlátozta, hogy nem könnyen jut át egyik emberről a másikra. Ám ha egy állat egyidejűleg fertőződik meg sertés- és madárinfluenzával, akkor eleven keverőtégelyként viselkedhet; a vírusok géneket cserélhetnek, és olyan szuperkórokozó jöhet létre, amely egyrészt olyan életveszélyes, mint a madárinfluenza, másrészt olyan könnyen terjed, mint a sertésinfluenza. Bár ez szerencsére nem valószínű, az influenzavírus nem szorul géncsereberére ahhoz, hogy veszélyesebbé váljon. Az 1918-as világjárvány vírusa kezdetben csak enyhe lefolyású megbetegedést okozott, de olyan változásokon ment át, amelyek képessé tették arra, hogy egykettőre kioltsa addig egészséges emberek életét.
A washingtoni kormány ezért vállalta, hogy csaknem kétmilliárd dollárt költ vakcinára. Ez az egyetlen választási lehetőség, hacsak nem akarja ölbe tett kézzel remélni a legjobbakat. A közegészségügyi szakemberek tudják, hogy más hasznos célokra is fordíthatnák azokat a dollármilliárdokat, de még ha a vírus csak annyira veszélyes marad, mint a szokványos évenkénti influenza, akkor is több ezer amerikai hal bele. És a vakcinaszakértők még egy jelentős előnyt látnak a sertésinfluenza-kampányban: megerősíti a vakcinagyártást, amely igencsak rászorul a segítségre.
Az oltóanyag-termelés mindig is a gyógyszeripar mostohagyerekének számított. Általában nem kecsegtet busás bevétellel, hiszen csak egy-két adag szükséges a védettség biztosításához, míg például a cukorbetegséghez hasonló problémák miatt naponta kell orvosságot bevenni. És miközben az emberek hangosan követelik azokat a szereket, amelyek kikúrálják őket nyavalyáikból, a védőoltásokra sokszor ügyet sem vetnek - mármint amíg súlyos járvány nem tűnik fel.
A hatalmas tőkeinjekció azonban segíthet meggyőzni a gyógyszergyártókat, hogy érdemes oltóanyaggal foglalkozniuk. Az összetett gyártási előkészületek későbbi vállalkozások próbameneteként szolgálhatnak. Ez üdvös dolog, mert a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb valóban veszedelmes vírussal kerülünk szembe. Amikor pedig ez bekövetkezik, hálásan vesszük majd tudomásul, hogy az emberiség képes védőoltással megóvni magát.

ÖT TANULSÁG A MÚLTBÓL

Gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy egy influenzavírus milyen könnyen jut majd át egyik emberről a másikra, és milyen mértékben károsítja az egészséget. A történelem mindazonáltal hasznos támpontokat nyújt. Íme, négy életmentő múltbéli tanulság:

AMI BEVÁLIK: Bezárások, tilalmak

Az 1918-19-es spanyolnáthajárvány három hullámban söpört végig a világon, és közel 50 millió emberrel végzett. Minneapolisban és Milwaukee-ban azonban a halálozási arány kevesebb mint a fele volt olyan városokénak, mint Baltimore, Boston és San Francisco. Egyik ok: a középnyugati nagyvárosok elkülönítették a betegeket, bezárták az iskolákat és a templomokat, betiltották a nyilvános rendezvényeket. Ugyanakkor a philadelphiai illetékesek hazafias megfontolásból visszautasították, hogy betiltsák a gyűléseket, felvonulásokat, és a helyi lapok lekicsinyelték az influenza súlyosságát. Ennek következtében az USA városai közül Philadelphiában volt a legmagasabb a halandóság. Az effajta intézkedések természetesen nehézségekkel járnak: az iskolák bezárása sok szülőt kényszeríthet arra, hogy távol maradjon a munkahelyéről, és ez megterheli a gazdaságot. Az amerikai hivatalos szervek azt tanácsolják, hogy ha a vírus nem válik agresszívabbé, az iskolák a lehető legtovább tartsanak nyitva.
Megszívlelendő  Kérdezze meg gyermeke iskolaigazgatóját, milyen esetben zárják be az intézményt, és készüljön fel. Szükség esetére tervezzék meg barátaival a közös gyermekfelügyeletet; beszéljen főnökével, nem végezheti-e otthon a munkáját.

AMI BEVÁLIK: A gyermekek korai beoltása

Ki kap influenzaoltást? Természetesen az idős emberek. Védelmük fokozásának fontos eszköze azonban az is, ha beoltják gyermekeiket és unokáikat. Az idősebbek szervezete ugyanis nem reagál elég hatékonyan a vakcinára, ezért az csak részleges védelmet nyújt. Ugyanaz a vakcina a fiatalokban sokkal erősebb immunitást alakít ki. Ráadásul a gyerekek másoknál inkább válnak észrevétlen hordozókká, így a tünetek megszűnése után még akár tíz napig átadhatják a vírust.
Megszívlelendő  Akkor is érdemes beoltatnia a családját, ha az influenza várhatóan enyhe lefolyású lesz, már csak azért is, mert egyes világjárványoknál a második hullám öldöklőbbnek bizonyult, mint az első. A CDC azt pártolja, hogy a gyermekek és a fiatalok az elsők között kapják meg a "világinfluenza" elleni oltást. Szintén előnyt élveznek az idült betegségekben, így diabéteszben és szív- vagy tüdő-rendellenességekben szenvedők, továbbá a terhes nők, mivel a szövődmények őket fokozottan veszélyeztetik.

AMI BEVÁLIK: A kicselezhetetlen védőoltás

Azoknak a szervezetében, akik megkapják az influenzát, ellenanyagok termelődnek, és ezek oltalmat adnak nekik, ha a későbbiekben ugyanazzal a vírussal találkoznak. A vírus azonban fokozatosan mutálódik, olykor annyira, hogy ismét megfertőzi az érintetteket. A virológusok és járványtani szakemberek ezért állandóan lépéshátrányban vannak. Februárban megjósolják, mely vírustörzsek lesznek forgalomban ősszel, és a gyógyszergyártók vakcinákat készítenek, hogy e konkrét törzsekkel szemben védettséget kínáljanak. Óhatatlanul előfordul, hogy az előrejelzések tévesnek bizonyulnak. - Óriási előnyt jelentene egy univerzális vakcina - mondja dr. E. John Wherry, a philadelphiai Wistar Intézet munkatársa olyan oltóanyagra utalva, amely éveken át oltalmat nyújtana, mivel a vírus olyan részeit venné célba, amelyek változatlanok maradnak. Ő is ilyen vakcina kidolgozására törekszik. Ehhez még hosszú utat kell megtenni, de részleges megoldás talán már rendelkezésre áll. Ha a vakcinát adjuvánssal (hatásjavítóval, az immunrendszert serkentő anyagok keverékével) egészítik ki, a jelek szerint influenzavírusok egész sora ellen nyújt védettséget. Tehát még ha
a vírus mutálódik is, az adjuvánssal beadott oltóanyag akkor is védőpajzsot jelenthet.
Megszívlelendő  Úgy tűnik, hogy valamiféle természetes keresztvédettség érvényesül ennél a vírusnál: mintha a 60 felettieket nem nagyon fertőzné. Egy korábbi influenzafertőzés nyomán az immunrendszerük megtanult védekezni a jelenlegi ellen. A védelem legjobb módszere a gyakori kézmosás, és igyekezzen eleget aludni, jót tesz az immunrendszerének.

AMI BEVÁLIK: A mellékhatások kutatása

Egy 1976 novemberi estén a 39 éves June E. Roberts hirtelen úgy érezte, mintha elgémberedtek volna az ujjai. Másnap reggel a virginiai teniszoktató nem bírt fölkelni az ágyból. Több mint egy hónapon át nem tudta mozgatni a végtagjait, még a szemét sem volt képes behunyni. Lassacskán fölépült, de teniszezni soha többé nem tudott. Guillain-Barré-szindróma lépett föl nála, olyan rendellenesség, amelyben az immunrendszer által termelt ellenanyagok a beteg idegrendszerét támadják meg. Az influenza elleni védőoltás váltotta ki. Nem tudni, miért, de a tünetegyüttes több mint 500 embert érintett. Vagyis: a védekezés mindig kockázattal jár.
Megszívlelendő  A CDC intenzíven kutatja a vakcina lehetséges hátulütőit, hogy gyorsan észlelhesse az előre nem látott veszélyeket. A szakértők szerint azonban az influenza elleni vakcinák ritkán idéznek elő súlyos mellékhatásokat, ilyesmi a mostani esetben sem várható. Konkrétan Guillain-Barré-szindrómás esetekre sem számítanak, mert a sertésinfluenza-vírus jelentősen eltér attól, amelyhez 1976-ban készült vakcina.

AMI BEVÁLIK: Helyi ellenőrzés

Habár a CDC és az Egészségügyi Világszervezet sokat beszél arról, miként kell reagálni az influenzára, az igazi döntéseket a helyhatóságok hozzák majd meg. - Az Egyesült Államokban minden helyben zajlik - mondja dr. David Spencer, a CDC volt igazgatója. - A dolog árnyoldala: így valószínűleg egymásnak ellentmondó tanácsokat kapunk.
Megszívlelendő  Vegyen mély lélegzetet, és készüljön fel némi zűrzavarra. Hasznos felvilágosítást ad például az eum.hu/uj-influenzavirusrol weboldal.