A bevezetése óta folyamatos viták tárgya az amalgám használata. Ennek legfőbb oka, hogy az 1950-es évek óta újra és újra amalgámmérgezésekről számoltak be tömések kapcsán. Elterjedésében közrejátszhatott az a tény, hogy igen olcsó, könnyen feldolgozható és a létrejött tömés igen szilárd. A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten folyékony és képes gőzként szublimálni. Gőze szagtalan és láthatatlan. Annak ellenére, hogy számtalan közlemény bizonyítja az amalgám károsságát, még mindig előszeretettel alkalmazzák a fogorvosi rendelőkben és újonnan az egészségbiztosítás is újra finanszírozza az amalgámtöméseket. Sajnálatos módon előfordul még manapság is, hogy az amalgámot tejfogakba teszik.

Mit okoz a higany?

A higanygőz elsősorban a légutakon keresztül szívódik fel, 80%-a a vérbe kerül. A további Hg-gőz-felszívódás az emésztőcsatornából következik be, miután a higany a nyállal oldódik és lejut a tápcsatornába. A vérbe került higany nagyobbik fele egy kataláz enzim segítségével Hg-ionná alakul, a nem oxidált rész a vér segítségével minden szervhez eljut, de aránytalanul sok jut át a vér-agy gáton az agyba. Az agyban levő higany oxidálódik, ami végképp megakadályozza, hogy az oda egyszer bejutott higany onnan bármikor is el tudjon távozni. Így az agyban higanyfelhalmozódás mutatható ki, ennek lebomlási féléletideje 18 év, vagyis 6x18 év alatt tudna a legnagyobb része eltávozni onnan. A higanygőz a placentán is átjut, tehát a magzat számára különös veszélyt jelent.

A higanyionok erőteljes enzimblokkolók, így sok anyagcsere-folyamatot megzavarnak.

FONTOS! Az amalgámtömések nehézfémleadása sok faktortól függ, és igen nagy változékonyságot mutat. Növeli az amalgám leadását, ha a tömés koronákkal, hidakkal érintkezik, vagy több fém galvánáramot hoz létre a szájban. A forró és/vagy savanyú italok és ételek ugyancsak növelik a higanyfelszabadulást. Ugyancsak nagy mennyiségű higanygőz és más nehézfém szabadul fel fogmosás közben, mert a kefe ledörzsöli az amalgám felső oxidált rétegét, mely a nehézfém-kivándorlást képes lenne akadályozni.

Veszélyes hulladék!

Ma már több kutatás is egyértelműen bizonyította, hogy az amalgámtömések krónikus higanymérgezést képesek előidézni – mégha erről a szakemberek egy jó része nem tud vagy nem is akar tudomást venni!

Az amalgámot és más higanytermékeket előállító vállalatok dolgozói számára szigorú előírások engedélyezik a helyiségek levegőjének maximális higanykoncentrációját. Ezt az engedélyezett koncentrációt a szájüreg higanykoncentrációja amalgámtömések esetén 400-szorosan túllépi. Az ivóvízben 1 mikrogramm higany engedélyezett 1 liter vízben. Amalgámtömések esetén, rágáskor a nyál 700 mikrogramm körüli higanyt tartalmaz. Az érvényes közegészségügyi szabályok értelmében a nyálat nem szabadna az embernek meginnia vagy lenyelnie.

JÓ TUDNI! Az eltávolított amalgámtöméseket a környezetre veszélyes anyagként tartják számon. Emiatt a sok érintett testnedvei az engedélyezett higanykoncentráció 700-szorosát tartalmazzák!!!



Hallotta már?

A legnagyobb veszély az, hogy a higanynak bizonyos szövetekben nincs felezési ideje. Vagyis ha bejut a raktárszövetekbe, például a májba, vesébe, tüdőbe vagy agyszövetbe, akkor az egész élet során ott marad.

Már a babák is mérgezettek lehetnek

A higany hipofízisben való elraktározódása miatt vannak nők, akik nem esnek teherbe, vagy korán elveszítik a magzatukat. Ha az ilyen magzatokat megvizsgálják, legfeljebb a génkárosodást, vagy a toxoplazma-fertőzést vizsgálják rutinszerűen. Az ilyen magzati haláleseteknél a gyermek agyában magas higanykoncentrációt találnak. A magzat higanyszállítója az anya, akinek méhlepényén keresztül az anya vérében levő higany 40-60%-a átkerül a gyermek keringésébe, a születés után pedig még intenzívebb higanyszállítást biztosít az anyatej.

FONTOS! A szövetek és a raktárak higanyterheltségén nem segít még az sem, ha a terhesség előtt az amalgámtöméseket eltávolítják a fogakból. A gyermek testének magas higanytartalma számtalan hátrányt jelenthet az egészségére és a fejlődésére. Gyakori a lassabb növekedés és testsúlygyarapodás, az immun- és az idegrendszer lassabb kifejlődése. Az ólom és a hiperaktivitás közötti kapcsolat már régóta ismert. Egy amerikai tanulmány azt mutatta, hogy minél magasabb a gyerek hajában az ólomkoncentráció, annál alacsonyabb volt a nem verbális IQ (mozaik-összerakás, hibás képek felismerése stb.).

A krónikus higanyterheltség tünetei gyermekeknél: autizmus, depresszió, legaszténia, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, hyperaktivitás, neurodermitis.

Hogyan jut nehézfém a szervezetbe?


 A nehézfémeket elsősorban a fogtömésekből és a táplálékból vesszük föl.

 Régóta tudjuk már, hogy szinte minden hal nehézfémmel „fertőzött”.

 A rovarirtó szerek nagy többsége szintén tartalmaz néhány nehézfémet.

 Az oltóanyagokban is van nehézfém, többnyire higany (például a tetanusz elleni oltószerben), sőt a manapság használatos influenza elleni oltásokban is kimutatható egy higanytartalmú tartósítószer, a thiomersal.

 Igen sok gyógyszer is tartalmaz higanyt, például a vérnyomáscsökkentők szinte mindegyike.

 Nehézfémeket a bőrön át is fölvehetünk, például, ha eltörik a lázmérő, és bőrünk érintkezésbe kerül a higannyal. A higany elpárolog, és légzés útján is fölveszünk belőle valamennyit.

Megelőzés kismamák számára

A terhesség és a szoptatás alatt nagy adagban szedett cink és alga segítségével csökkenthető a méhlepényen keresztül történő higanyátvándorolás, és elősegíthető a vérben keringő higany megkötése és kiválasztása. Ha a vérben csökken a higany mennyisége, akkor a raktárakból is el kell távolítani, méghozzá hagymafélék, koriander és nagy adag alga segítségével. A cink mellett szükséges lehet az E-vitamin, a C-vitamin és más ásványi anyagok adása is.

TIPPEK: az amalgámcserét semmiképp se a tervezett terhesség előtti fél-egy éven belülre ütemezzük! Amíg amalgám van a szánkban, addig használjunk minden nap Amalgamblocker fogkrémet, ami kutatásokkal igazoltan csökkenti a nehézfémek fogtömésből való kioldódását még órákkal a fogmosást követően is.