|
Tizenhárom dolog, amit eddig nem tudott a növekvő testsúlyról
2010.01.06. 05:11
 Steven Blair "kicsi, kövér, kopasz fickó"-nak mondja magát. 165 centijével és 90 kilójával azonban jóval egészségesebb is lehet, mint sok, nála magasabb és vékonyabb férfi. Heti 40 kilométert fut, naponta 5-8-szor fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, kerüli a feldolgozott és zsíros élelmiszert. A Dél-Karolina Egyetem testedzés-tudományi és epidemiológiatanáraként Blair az élő példája annak, hogy sokan nem tehetnek a túlsúlyról. Szakterülete fejlődésének nyomán azonban kezdi megérteni, miért.
Kiderült ugyanis, hogy a gének, a hormonzavarok, sőt még vírusfertőzés is szerepet játszhatnak az elhízásban. A kevesebbet evésnek és a többet mozgásnak valójában nincs olyan sok köze a fogyáshoz, mint gondolnánk. - Ez mind ellentmond annak, amit az emberek tudni vélnek - mondja Blair. - Ha látszik valakin, hogy túlsúlyos, könnyű azt mondani, hogy bizonyára nem próbálkozik, nyilván lusta, de sokszor nem így van.
Anyaggyűjtő csoportunk áttekintette a legújabb felméréseket, megkérdezte az elhízáskutatásban élen járó szakorvosokat, és meghallgatta a testsúlyuk megőrzéséért küzdő nők és férfiak tapasztalatait. Íme, a legújabb (és sokszor váratlan) álláspontok.
1. Valóban genetikaiAmikor a kutatók felfedezték egyes dundi egerekben, egyszerűen dagigénnek nevezték. Évekkel később, amikor a 2-es típusú cukorbetegségre való fokozott fogékonyság jeleit keresve vizsgálták át az emberi géntérképet, a dagigén (amelyet azóta tapintatosabban FTO-nak neveznek) ott is felbukkant, és az egyik variánsa egyértelműen fokozza a túlsúly kockázatát. Kiderült, hogy azok, akiknél mind a két kromoszómán ez a génvariáns volt jelen, negyven százalékkal hajlamosabbak a cukorbetegségre, és hatvan százalékkal nagyobb valószínűséggel elhízottak azokhoz képest, akik egyáltalán nem hordozták ezt a variánst. Akikben csak egy génvariáns volt, azoknak is nagyobb volt a testsúlyuk.
A kutatók újabban azt feltételezik, hogy a kövérséget nagyon sok gén és génvariáns befolyásolja. - Elképzelhető, hogy akár száz is lehet belőlük - mondja dr. Claude Bouchard, a Louisiana Állami Egyetemhálózat Pennington Orvosbiológiai Kutatóközpontjának ügyvezető igazgatója -, és mindegyik tesz néhány dekát ide, néhány kilót amoda.
A népesség 16 százaléka két példányban, mintegy fele pedig egy példányban hordozza az FTO kövérségre hajlamosító génvariánst. Napjainkban a kutatók azt feltételezik, hogy az elhízást esetleg elősegítő más gének hatása az FTO-hoz képest csekély. A jó hír? - Az öröklött hajlam nem szükségképpen halálos ítélet - mondja Bouchard. A rendszeres testmozgás csökkentheti a kockázatot.
2. Egyeseknek több a zsírsejtjükVannak, akiknek kétszer annyi zsírsejtjük van, mint más embereknek, mondja dr. Kirsty Spalding, a stockholmi Karolinska Egyetem munkatársa. Ha valaki lead (vagy felszed) néhány kilót, változatlan marad a zsírsejtjek száma. Ezek a sejtek állandóan arra várnak, szó szerint kiéhezve, hogy feltöltődjenek. (S ha ez még nem volna elég, a túlsúlyos és elhízott emberek zsírsejtjei sejtenként is több zsírt is tartalmaznak.)
Sokan írtak Spaldingnak arról, hogy mennyire kétségbe ejtették őket kutatási eredményei. Spalding azonban azt mondja, az eredmények azért nem annyira rémesek. Úgy véli, jobb, ha az embernek több zsírsejtje van, mint ha kevesebb, de olyan, amelyik túlságosan sok zsírt tartalmaz és megnagyobbodott. (Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy akiknek ilyen van, hajlamosabbak az elhízással összefüggő betegségekre.) Tehát a zsírsejtek számát nem tudjuk csökkenteni ugyan, de tudunk tenni azért, hogy kicsik maradjanak.
 3. Az anyagcsere megváltoztatható
Egy másik skandináv kutatócsoport azt nézte meg, mi történik sejtszinten, amikor hízunk. Dr. Kirsi Pietilainen, a Helsinki Egyetemi Központi Kórház táplálkozástudósa olyan ikerpárokat vizsgált, akik közül az egyik kövér, a másik sovány volt, és felismerte, hogy a nagyobb testtömegű ikrek zsírsejtjeiben olyan anyagcsere-változások következtek be, amelyek nehezebbé tették a zsír elégetését. Pietilainen kutatócsoportja azt feltételezi, hogy már öt kiló súlygyarapodás is lassítja az anyagcserét, és beletaszít bennünket az ördögi körbe: minél többet hízunk, annál nehezebb a kilókat leadni.
Hogyan lehet ebből kitörni? - Minél többet tudok meg a témáról, annál inkább meggyőződésem, hogy többet kell mozognunk - mondja Pietilainen, aki maga is dundi kislány volt. Mostanában rendszeresen fut, és normális a testsúlya.
4. A stressz hizlalA legnyilvánvalóbb az ételt a szájba szindróma: a stresszt előidéző körülmények - a bankhitel, a főnök - azt váltják ki belőlünk, hogy szénhidrátban gazdag nassolnivalókat kívánunk meg, amelyek aztán megnyugtatnak. (Amikor a kutatók egy kísérlet során megvonták a magas szénhidráttartalmú ételt stresszes egerektől, felszökött azok stresszhormonszintje.)
A stresszhormonok a zsír elraktározását is fokozzák. Korai őseinknek a vízhiány vagy a közeledő tigris okozott stresszt, és energiatöbbletre volt szükségük az élelmiszerhiány túléléséhez vagy a harci képesség fenntartásához. Ma ülő helyzetben ér bennünket a stressz, és a fel nem használt kalóriák deréktájon rakódnak le.
Hogy visszanyerhessük normális testsúlyunkat, a rendszeres testedzésen kívül időt kell szakítani a stresszoldásra is, legyen az jóga vagy családi körben eltöltött értékes idő.
5. A mama hasában eldől a sorsunkAz anya által elszívott cigaretták növelik a kis születési súly kockázatát, a szeszes ital pedig károsíthatja a baba agyát. Akkor az egészségtelen ételek ugyan miért ne okoznának ugyanígy károkat? Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy a még születésünk előtt elfogyasztott cukros és zsíros ételek pontosan ezt teszik. Egy rágcsálókon végzett penningtoni kísérlet azt mutatta ki, hogy a túlsúlyos nőstények glukózszintje magasabb, és több szabad zsírsav kerül át a magzatba, mint a normál súlyúakéban. Ezek a molekulák olyan fehérjék felszabadulását serkentik, amelyek felboríthatják a fejlődő agyban az étvágy és az anyagcsere szabályozásáért felelős rendszereket. Ami érvényes az egerekre, gyakran érvényes az emberekre is. A New York Downstate Orvostudományi Központ Állami Egyetemének orvosai az édesanyjuk kövérség elleni gyomorbypassműtétje előtt született gyerekeket hasonlítottak össze a műtét után született testvéreikkel. Mint várható volt, a nők testsúlya kisebb volt a műtét után, de a gyermekeik is feleakkora valószínűséggel voltak túlsúlyosak. Mivel a testvéreknek hasonló a génállományuk, a kutatók a súlykülönbségeket a méhben uralkodó viszonyok megváltozásának tulajdonították.
Leendő kismamák, figyelem: helyes táplálkozással már születésük előtt előnyös helyzetbe hozhatják gyereküket.
6. Aludjon többet, adjon le többetAmikor a betegek felkeresik dr. Louis Aronne-t, az amerikai Elhízás Társaság korábbi elnökét (akinek a közelmúltban jelent meg könyve az éhezés nélküli fogyásról), az alvási szokásaikat ugyanúgy felmérik, mint az étkezésüket. Ha a beteg hét-nyolc óránál általában kevesebbet alszik, dr. Aronne a legújabb diéta vagy gyógyszer helyett inkább több alvást javasol. Mint mondja, aki többet alszik, "annak kifejezettebb lesz a teltségérzete, és spontán lead kilókat".
Miért? A Chicagói Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy az alvásmegvonás felborítja a hormonális egyensúlyt, előidézi a jóllakottság érzetét keltő leptin szintjének csökkenését és az éhséget kiváltó grelin szintjének növekedését egyaránt. Ennek következtében azt hisszük, hogy éhesek vagyunk, holott nem vagyunk azok, tehát eszünk. Valójában az alvás az elhízás elleni küzdelem legolcsóbb és legegyszerűbb módja.
 7. A házastárs testsúlya számít
Amikor Jodi Dixon 195 centis, 150 kilós férje lefogyott 57 kilót, az asszonyban vegyes érzések kavarogtak. Ő mindig vigyázott a testsúlyára és sportolt, és mindig igyekezett rábeszélni a férjét, hogy mozogjon többet. Az orvoslátogató Mort mindig a társaság lelke volt, mondja a felesége, a New Jersey-beli Freeholdban élő 43 éves, kétgyermekes asszony. De amikor lefogyott, minden más lett.
- Férfiak és nők egyaránt sereglettek köré, vonzotta őket a karizmája - emlékszik vissza Jodi. - Féltékeny lettem. - Az asszony evéssel vigasztalta magát, és kilenc kilót hízott, mielőtt elszánta magát a cselekvésre. Kerékpározni kezdett a férjével, és részt vett egy diétaprogramban. Idővel ő is lefogyott 13,5 kilót, és a számot növelni akarja.
Dixon a hízást és a fogyást is a féltékenység számlájára írja. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a súlygyarapodás és -vesztés "fertőző" lehet. A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint ha az egyik házastárs elhízott, a másik 37 százalékkal nagyobb valószínűséggel szintén elhízik. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az elhízás társas kapcsolatok útján is terjed.
A lefogyás is ragadósnak látszik, legalábbis a családon belül. Amikor Jodi Dixon elkezdett fogyókúrázni, szintén túlsúlyos idősebbik lánya követte a mamája egészséges szokásait, és leadott 18 kilót.
8. Hapci! Vírus is okozhat elhízástAz adenovírusok a felső légúti problémáktól az emésztőrendszeri bajokig számos betegséget okoznak. Hogy a hízáshoz is van közük, azt a Wisconsin Egyetem kutatói bizonyították be, akik csirkéket oltottak be a vírusokkal, és azt találták, hogy néhány adag vírus felhizlalta őket.
A kaméleonhoz hasonlóan átváltozni képes őssejtek is zsírsejtekké alakultak át, miután a vírusokkal megfertőződtek. - A jelek szerint a vírus növeli a zsírsejtek számát a testben, hatásukra a sejtek zsírtartalma is nő - mondja dr. Nikhil Dhurandhar, aki Penningtonban a fertőzésekkel és az elhízással foglalkozik.
Az embereken végzett vizsgálatok, köztük az ikrek összehasonlítása, arra utalnak, hogy az elhízott embereknél valóban nagyobb a valószínűsége, hogy egy bizonyos vírus, az adenovírus-36 elleni antitestek megjelennek a vérben.
Az influenza ellen már van oltás. Az elhízás elleni vakcina lesz a következő lépés? Egyelőre túl merésznek tűnik, de "ugyanezt mondták a méhnyakrákról is", teszi hozzá Dhurandhar.
9. Valóban kialakulhat édességfüggőségBár az ételtől nem alakul ki olyan függőség, mint a kokaintól vagy az alkoholtól, de a kutatók az utóbbi években néhány nyugtalanító hasonlóságot találtak. Amikor a philadelphiai Monell Chemical Senses Központban a kísérleti alanyoknak olyan ételek nevét mutatták, amelyeket szeretnek, az agyukban ugyanazok a területek aktiválódtak, mint a drogfüggőknek.
A New York állambeli Uptonban működő Brookhaven National Laboratory kutatói szerint erre a dopamin, a motiváltsággal és az örömmel összefüggésbe hozott hormon a magyarázat. Ha az elhízott embereknél bizonyos agyterületeken kevesebb a dopaminreceptor, valószínűleg több ételre van szükségük az örömérzet eléréséhez.
10. A fülgyulladás károsíthatja az ízlelőbimbókatA Florida Egyetemen, Linda Bartoshuk ízleléslaboratóriumában a kutatók évek óta azt vizsgálják, miért hajlamosabbak a hízásra azok az emberek, akik kevésbé intenzíven érzik az ételek ízét. Derek Snyder kutató úgy vélte, lehet, hogy a hiányzó láncszem a középfülgyulladás. 6584 kérdőív feldolgozása után a kutatócsoport azt állapította meg, hogy azoknak a 35 év felettieknek, akik többször estek át középfülgyulladáson, csaknem kétszer akkora az esélyük az elhízásra.
A további kérdésekre adott válaszokból kiderült, miért. A korábban középfülgyulladáson átesettek valamivel hajlamosabbak az édességeket és a zsíros ételeket szeretni - talán azért, mert az itt futó hetes agyideg károsodása miatt magasabb lett az édes és zsíros ízérzékelő küszöbük. Ha ön olyan túlsúlyos felnőtt, aki súlyos középfülgyulladáson esett át gyerekkorában, érdemes volna figyelmet fordítania az ételek ízére és állagára. Valószínűleg már az is elegendő volna az egészségesebb táplálkozásához (és testsúlya csökkentéséhez), ha például cukorka helyett gyümölcsöt, vaj helyett olívaolajat fogyasztana.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
