Madárinfluenza a madarak körében

A madárinfluenzát a madarakra jellemző, és körükben természetes módon jelen levő influenza vírusai okozzák. A vadon élő vándormadarak beleikben hordozzák a vírust, ám általában nem betegszenek meg. A madárinfluenza azonban egyes madárfajok közt igen fertőző, és súlyos betegséget illetve pusztulást okozhat a háziszárnyasok – így a csirkék, kacsák és pulykák – körében.

A fertőzött madarak a nyálukkal, orrváladékukkal, valamint az ürülékükkel terjesztik a vírust. Az arra fogékony madarak akkor fertőződnek meg, ha kapcsolatba kerülnek a fertőzött váladékkal vagy ürülékkel, vagy olyan felületekkel, amelyek ezekkel érintkeztek. A háziszárnyasok a fertőzött vízi madarakkal vagy más beteg háziszárnyasokkal való közvetlen kapcsolat, valamint szintén a fertőzött felületek (sár vagy ól, ketrec), illetve anyagok (víz, élelem) útján fertőződhetnek.

A háziszárnyasok körében a madárinfluenzával való fertőzés a betegség két fő formáját eredményezheti – ezek a virulencia szempontjából alacsony vagy magas fokozatúak. Az „alacsony patogenitású” forma akár észrevétlen is maradhat, és általában csak enyhe tüneteket okoz (felborzolt tollazat vagy a tojáshozam csökkenése). A magas patogenitású változat ezzel szemben sokkal gyorsabban terjed az állományban, és több belső szervet megtámadó betegséget okoz, a mortalitási ráta pedig elérheti a 90-100 százalékot is, ráadásul gyakran 48 órán belül.

Madárinfluenza-fertőzés az emberek között

Az A-típusú influenzavírusnak számos különféle altípusa létezik. Ezek különbségeit az influenza A-vírus felszínén levő bizonyos proteinek változása adja (hemagglutinin [HA] és neuraminidáz [NA] proteinek). Az influenza A-vírusnak 16 ismert HA-altípusa, valamint 9 ismert NA-altípusa létezik, és a kettő számos kombinációja jöhet létre. Mindegyik kombináció más és más altípust képvisel. Az influenza A-vírus valamennyi ismert altípusa megtalálható a madaraknál.

A „madárinfluenza-vírus” meghatározás általában a főként madaraknál megtalálható influenza A-vírusokra vonatkozik, de emberek is megfertőződhetnek ezekkel a vírusokkal. A legtöbb ember számára általában kicsi a veszélye a madárinfluenzának, mert a vírusok embereket csak ritkán fertőznek meg. Ugyanakkor azonban 1997 óta jelentettek humán érintettséget is a madárinfluenza különféle altípusaitól. Az emberek körében előforduló madárinfluenza a legtöbb esetben a fertőzött szárnyasokkal (csirke, kacsa, pulyka) való kapcsolat révén jött létre, vagy az ezeknek az állatoknak az ürülékével szennyezett felületekkel történt érintkezés során. Csak igen ritkán jelentettek olyan esetet, amikor a madárinfluenza egyik emberről a másikra terjedt, és az a folyamat nem érintett egynél több személyt.

A „humán influenzavírus” általában azokat az altípusokat jelenti, amelyek elsősorban az emberek körében terjednek. Az influenza A-vírusnak csak 3 ismert altípusa létezik (H1N1, H1N2 és H1N3). Elképzelhető, hogy a jelenlegi humán influenza A-vírus bizonyos genetikai elemei eredetileg madaraktól származnak. Az influenza A-vírusok állandóan változnak, és idővel alkalmazkodhatnak ahhoz, hogy emberek között is terjedni tudjanak.

A szárnyasok körében kitört madárinfluenza-járvány idején lehetséges kockázatnak vannak kitéve azok az emberek, akik fertőzött szárnyasokkal vagy az általuk megfertőzött felületekkel állnak kapcsolatban.

Az embereknél előforduló madárinfluenza tünetei a tipikus emberekre jellemző influenzatünetektől (láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak) a szemfertőzésen, tüdőgyulladáson, súlyos légzőszervi megbetegedéseken keresztül más súlyos, és életveszélyes szövődményekig terjedhetnek. A madárinfluenzának ezek a tünetei attól függenek, melyik vírus okozta a fertőzést.

Laboratóriumi kísérletek szerint az Egyesült Államokban az emberi influenzára elfogadott és vényre kapható gyógyszerek némelyike alkalmas a madárinfluenzával fertőzött emberek kezelésére is. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy az influenzavírusok ellenállókká válhatnak ezekkel a gyógyszerekkel szemben, így ezek nem minden esetben hatásosak.

A madárinfluenza A (H5N1)

Az influenza A vírus (ezt H5N1-nek is nevezik) az influenza A vírus altípusa, amely főként madaraknál fordul elő, igen nagymértékben fertőző a madarak körében, és halált okoz. A H5N1 vírus általában nem fertőzi meg az embert, mégis, előfordult embereknél is ilyen vírussal való fertőzöttség, többnyire a H5N1 vírussal fertőzött madarakkal vagy azok ürülékével szennyezett felületekkel való érintkezés kapcsán.

A madárinfluenza A (H5N1) járvány emberekre vonatkozó kockázatai

A néhány madárinfluenza-vírus közül, amely átlépte a faji határokat, és embereket is megfertőzött, a H5N1 okozta a legtöbb ismert súlyos esetet és halált. Az Ázsiában és Európában történt fertőzések alkalmával a vírusfertőzöttek több mint fele maghalt. A legtöbb eset korábban egészséges gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordult elő. Lehetséges azonban, hogy a most jelentett esetek a legsúlyosabbak, és hogy még nem határozták meg a H5N1 által okozott betegségek teljes körét. A fertőzésekről és a számokról a WHO honlapján lehet tájékozódni.

Mindeddig csak korlátozott számban fordult elő, hogy a H5N1 vírus emberről emberre is terjedt, és akkor is csupán egyetlen személyt érintett. Ugyanakkor azonban, mivel valamennyi influenzavírus képes a változásra, a tudósokat aggasztja, hogy a H5N1 vírus egy nap majd képes lesz embereket is megfertőzni, és könnyen átterjedni emberről emberre. Éppen azért, mert eddig embereket nem támadott meg a vírus, a humánpopuláció körében nincs, vagy csak igen gyenge az immunvédettség. Ha a H5N1 képes lenne könnyen átterjedni az egyik emberről a másikra, világméretű járvány alakulhatna ki. Az influenzajárványokról további információ a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) Pandemic Influenza című honlapján, valamint a PandemicFlu.gov oldalon található.

Senki sem tudja megjósolni, mikor törhet ki a világméretű járvány. A szakemberek azonban mind Ázsiában, mind Európában nagy figyelemmel kísérik a H5N1-helyzetet, és felkészülnek arra a lehetőségre, hogy a vírus emberről emberre is képes lesz átterjedni.

A H5N1 kezelése és a vírus elleni védőoltás embereknél

Az Ázsiában emberi megbetegedést és halált okozó H5N1 vírus ellenálló az influenza gyógyítására általánosan használt amantadinnal és a rimantadinnal szemben. További kísérletek szükségesek még két másik vírusellenes készítmény, az oseltamavir és a zanamavir hatékonyságának kimutatásához.

Jelenleg nincs az Ázsiában és Európában felbukkant H5N1 vírus ellen kereskedelmi forgalomban kapható védőoltás, ugyanakkor azonban intenzív fejlesztés folyik. A kutatások 2005 áprilisában kezdődtek, egy sor klinikai kísérlet van jelenleg is folyamatban. Az oltóanyag fejlesztéséről további információ található a National Institutes of Health honlapján.