Az egyik mondjuk tüsszentésre, orrdugulásra és köhögés ellen jó, de nem köhögünk; a másik lázcsillapításra, orrdugulásra, orrfolyásra jó, de nem vagyunk lázasak.

Így nem csoda, hogy sokan az apróbetűs szedést betegtájékoztató alján, mely az esetleges veszélyekre figyelmeztet, el sem olvassák.

Milyen kockázatokkal jár a vény nélküli gyógyszerek szedése?

Bár a legtöbb recept nélkül kapható gyógyszer biztonságos és hatásos, nincs olyan gyógyszer, melynek szedése teljesen kockázatmentes. Még akkor is, ha az ajánlott adagban szedjük, és a gyógyszer azt teszi, amit tennie kell, a vény nélküli kapható gyógyszerek is okozhatnak problémákat.

Nem ritka, hogy a beteg kezelésével kapcsolatos gondot az a vény nélkül kapható gyógyszer okozza, melyet a beteg, gyakran kezelőorvosa tudta nélkül, szed.

A problémák közül néhány, ami felmerülhet vény nélkül kapható gyógyszer szedése esetén.

· Nem megfelelő gyógyszer kiválasztása — Ha valaki köhögéscsillapítót szed, és a köhögés asztma miatt van, valószínűtlen, hogy hasson. Ráadásul, amíg várjuk, hogy a köhögéscsillapító kifejtse hatását, az asztma rosszabbá válhat. A helyes kezelés késedelme veszélyes lehet. Egy legutóbbi tanulmány azt találta, hogy pl. Candida elleni gyógyszereket szedtek tévesen olyan tünetek miatt, amelyeket bakteriális húgyúti fertőzés okozott, mely szövődményként a fertőzés ráterjedve a vesére, súlyos betegséghez, vesemedence gyulladáshoz vezethet

· Mellékhatások - Vény nélkül kapható gyógyszerek esetén súlyos mellékhatás általában ritkán fordul elő, de a mellékhatások felléphetnek; és bizonyos gyógyszercsoportokban ezek a reakciók elég súlyosak lehetnek. Pl. az allergia ellen használt antihisztaminok álmosságot okozó hatása közismert. Idős embereknél az antihisztaminok zavartságot, szédülést vagy elesés okozhat. Egy csípőtáji törés nagy ár azért a kényelméért, hogy megpróbálják az allergiát házilag kezelni, de ilyesmi mégis megtörténhet.

· Gyógyszerkölcsönhatások - Bármelyik gyógyszer, a vény nélkül kapható gyógyszerek is, kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel.. Bármilyen gyógyszer, aminek nyugtató hatása van, pl. az antihisztaminok mellékhatását fokozza. Például ha valaki a nyugtató hatású Xanaxot szedi, a antihisztamin együtt szedve a két gyógyszer mellékhatása összeadódhat, aluszékonyság, zavartság lép fel, különösen idős emberekben.

· A meglévő betegség rosszabbodása - Vény nélkül kapható gyógyszerek okozhatják egy már meglévő tünet rosszabbodását. Általában ez akkor történik, amikor a fennálló betegséget még nem ismerték fel. Például, ha valakinek enyhe veseelégtelensége vagy fekélye van, ráadásul a beteg nem tud róla, mert mindkettő csendes, panaszt nem okoz, a vény nélkül kapható nonszteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen vagy naproxen és mások) ronthatják az állapotot.

· A vény nélkül kapható gyógyszereket gyakran helytelenül szedik - A gyógyszert sokan gyakrabban szedik vagy nagyobb adagban, mint ajánlott. Egy legutóbbi közvéleménykutatás felveti, hogy ez nem is ritka - az emberek majdnem egyharmada bevallotta, hogy az ajánlott adagnál többet szed a vény nélkül kapható gyógyszerekből.

· Kettős gyógyszerelés - Néhány vény nélkül kapható gyógyszer a receptköteles gyógyszerekhez hasonló vagy azonos hatóanyagot, bár gyakran alacsonyabb adagot tartalmaz. Könnyű túladagolni egy gyógyszert, ha a hatóanyaga már benne van egy másik készítményben. Például valaki az Advilt szed fejfájásra vagy izomfájdalomra, de már szedi a vényköteles Motrint ízületi panaszokra, akkor már szed ibuprofent, és a vény nélkül kapható gyógyszer egyszerűen a teljes adagot veszélyessé fokozza.

· Kiszámíthatatlan reakciók - Csak mert egy gyógyszer vény nélkül kapható, a ritka és kiszámíthatatlan allergiás reakciót ezeknél is előfordulhatnak.

Akkor mégis miért adnak el gyógyszereket vény nélkül?

Ha már ennyi probléma előadódhat, akkor mégis miért kaphatók gyógyszerek vény nélkül? A recept nélküli kapható gyógyszerek fajtái és a forgalmazásukat engedélyező döntés országról országra változik. Például sok országban az antibiotikumok recept nélkül kaphatók.

A gyógyszerhatóság (Magyarországon az OGYI) gondosan áttekinti a gyógyszergyártók azon kéréseit, hogy egy adott gyógyszert vény nélküli forgalmazását engedélyezzék, és mérlegelik a kockázatokat, melyek emberek százezreinek adataiból származó kísérleti adatokra támaszkodnak, illetve áttekintik azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek egy már vényköteles gyógyszer engedélyezése után gyűltek össze.

Gyakran azonban a klinikai vizsgálatokban résztvevő emberek teljesen egészségesek (azt a tünetet vagy állapotot kivéve, mely miatt a gyógyszert szedik), esetleg nem szednek más gyógyszert, gondosan szűrik és megfigyelik őket, míg a vény nélkül kapható gyógyszert szedőket nem.

Az igazán ritka mellékhatásokat nehéz, vagy lehetetlen lehet észlelni még a gyógyszerhatóság jóváhagyás után is, mert a kötelező mellékhatás jelentési rendszer, minden lehetséges problémát regisztrálna, létezik, de kevés a bejelentés. A fenti okok miatt a vény nélkül vásárolható gyógyszerekkel is legyünk óvatosak.

A legtöbb vény nélkül kapható gyógyszer vagy kisebb hatóanyagot tartalmazó változata egy már bevált vényköteles gyógyszernek (például ibuprofen vagy naproxen), főleg a gyakori betegségek kezelésében (például acetaminofen), vagy jól ismert, biztonságos és hatékony sok éve vény nélkül kapható gyógyszerként, mint pl. a köhögéscsillapítóként a Robitussinban, vagy pseudoephedrin orrdugulás csökkentésére.

Sok ember feltételezi, hogy egy gyógyszer recept nélkül soha nem lenne kapható, ha nem lenne biztonságos.. Ez általában igaz, de gondolni kell arra, hogy minden ember egyedülálló, előző betegségekkel, gyógyszerszedéssel, allergiával és a gyógyszerekre adott válasszal.

A megoldás

Néhány probléma megoldása egyszerű: Olvassuk el az apróbetűs szedést, szedjük úgy a gyógyszereket, ahogy ezt a betegtájékoztató ajánlja, és tudjunk arról, ha allergiásak vagyunk valamelyikre és ismerjük betegségünket, ha van.

Különösen figyeljünk azokra a figyelmeztetésekre, melyek saját esetleges betegségünkre vonatkoznak, és kockázatosabbá tennék a gyógyszer szedését. Kérdezzük meg kezelőorvosunkat, vagy a gyógyszerészt. Családorvosunknak mindenképpen tudnia kell arról, milyen gyógyszereket szedünk.

Ne a hirdetésekre támaszkodjunk, amikor gyógyszert választunk. Olvassunk könyveket, böngésszünk megbízható internetes oldalakat, illetve kérjünk tanácsot háziorvosunktól. Az InforMed oldalain a „Gyógyszer a családban” rovatban, a Gyógyszerhírekben, illetve a Gyógyszerkereső részletes és megbízható információt lehet találni.

Vegyük azt is figyelembe, hogy a betegtájékoztatók ajánlásain általában konzervatív ajánlások szerepelnek. Családorvosunk tanácsot ad, hogy esetünkben a gyógyszert szedhetjük-e, vagy sem. Kövessük pontosan a betegtájékoztató adagra és a szedés gyakoriságára vonatkozó ajánlásait. Ha egy lehetséges mellékhatást tapasztalunk, hagyjuk abba a gyógyszer szedését, és ha nem javul a helyzet, beszéljünk családorvosunkkal.