Mi is az a mesterséges kóma? A sérülést követő néhány napban a szervezet kijavító mechanizmusának részeként duzzanat vagy más reakciók léphetnek fel. – Az agyban ez a folyamat azonban kárt okozhat.

Ha beteget át lehet segíteni az akut fázison, jobb eredményre lehet számítani. Az is cél, hogy az agy pihenhessen, hogy kevesebb vérre, oxigénre és glükózra legyen szüksége.

A kómát úgy hozzák létre, hogy nyugtatókkal mintegy „elaltatják” az agyat. Folyamatosan figyelik a beteg agyműködését, és ennek megfelelően adagolják a gyógyszereket.

Nem minden szakember ért egyet abban, hogy bizonyos súlyos betegségek esetén ez a legjobb megoldás. – Néha többet ártunk, mint használunk – mondta dr. Keith Siller New York-i neurológus.

Sharonnak már elkezdték csökkenteni a gyógyszeradagját, és ugyancsak kevesebb nyugtatót kap a virginiai bányaszerencsétlenség egyetlen túlélője, Randal McCloy Jr. is.

A mesterségesen előidézett kóma kockázatai az olyan szövődményekből adódnak, mint például a tüdőgyulladás, amit a beteg mozdulatlansága okozhat. Másik probléma, hogy nehéz megállapítani a beteg agysérülésének súlyossági fokát, mert a hagyományos neurológiai tesztek nem alkalmazhatók a kómában levő betegnél.