Az esetet első ízben mutatták be egy tudományos konferencián az Egyesült Államok-beli Tucsonban, ahol két amerikai orvos is bejelentette, hogy már kialakult terveik vannak az arcátültetésre hazájukban is.

Számunkra az a fontos, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy nem lépjük át a határt azoknál a betegeknél, akik nem tudják pontosan, mi a jó nekik, vagy mi a rossz – mondta dr. Maria Siemionow clevelandi sebész, akinek a legjobban előkészített tervei vannak, és már régóta foglalkozik a témával.

Dr. Jean-Michel Dubernard most először beszélt arról, hogy a műtét után három héttel észrevették, hogy az átültetet bőr bevörösödött, és azt gyanították, hogy fertőzés okozza. A biopsziánál azonban kiderült, hogy a beteg immunrendszere megtámadta és kilökni készül az új bőrt. Ekkor megnövelték az immunrendszer reakcióját elnyomó prednisolon adagját, még az arckrémbe és a szíjvízbe is ezt a hatóanyagot tették. Ez után óriási dózis szteroidot kapott a beteg, míg végre sikerült megállítani a folyamatot.

A csak Isabelle-nek nevezett nő nagyon megijedt, hogy elveszíti az új arcát, ám nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, amikor néhány nap múlva ismét normálisan nézett ki. Azóta már az utcán sétál, és ami a legfontosabb, rendesen tud enni is. A konferencián résztvevők fényképeket is láthattak, az átültetett arc szélein csupán egy keskeny heg látható. Az MRI-vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy ha finoman megérintik az új arcot, „kigyulladnak” az agyban bizonyos területek, objektív bizonyítéka van tehát annak, hogy kezdi visszanyerni az érzékelését.

Azt még korai lenne megmondani, vajon az a kísérleti eljárás, amelynek során Isabelle két alkalommal is kapott az eredeti donortól csontvelőt, sikeres volt-e, és megelőzhető-e ezzel a kilökődés. Az orvosok ebben reménykednek, ám esetleg éppen ellenkezőleg, felgyorsulhat a szövet kilökődése, hiszen még több idegen szövetet kell a szervezetének megtámadnia.

Az amerikai orvosok, anélkül, hogy bírálni akarnák a franciákat, azt mondják, csakis olyan esetben kísérelik meg az arcátültetést, amikor már nincs más megoldás egy súlyosan torzult beteg számára.