1. Hogyan jön létre a memória?

Ha valakivel először találkozunk, az egész jelenséget egyben érzékeljük, az illető hajának a hosszát, a hangját, az illatát. Közben a hippocampus, az agy halántéklebenye ezeket a külső ingereket emlékezetté alakítja át. Ez azonban a bonyolult folyamatnak csupán az első lépése. Az emlékképet, miután kialakult, az agy szétszedi elemeire, majd szétosztja az agy különböző részei között. Ha később felidézzük az illetőt, ezek a memóriadarabok újból összerakódnak.

2. Hogyan hat az alkohol az agyra?

A mértéktelen italozás időleges amnéziát okoz, ugyanis megakadályozza, hogy a hippocampus kialakítsa az emlékképet. (Ezt nevezik „filmszakadásnak”.) Még az el nem veszett emlékeket is igen nehéz felidézni – ám ha újra inni kezdünk, kialakul az ún. „állapotfüggő” memória. Ha egy bizonyos állapotban, mondjuk részegen, kódoljuk az emlékképeket, nagyobb a valószínűsége, hogy ugyanabban az állapotban fel is tudjuk idézni őket.

3. Miért nem emlékszünk a születésünkre?

Az ember azt hinné, hogy a születés eléggé erős élmény ahhoz, hogy emlékezzünk rá. Azonban csak úgy körülbelül 5 éves korunkból vannak emlékeink. Az egyik elmélet szerint az idegrostokat védő myelinburok az első életévekben még nem elég fejlett. A másik lehetséges magyarázat, hogy a beszéd elsajátításával a beszéd előtti emlékeket már nem tudjuk felidézni.

4. Melyiknek van több tárhelye, az emlékezetnek vagy a számítógépnek?

Egyelőre agyunk még vezet ezen a téren, de ez 2020-ben már nem biztos, hogy igaz lesz. A szürkeállomány ráadásul megbízhatóbb tárhely, mert a számítógéppel ellentétben, amely bizonyos helyeken tárolja az információ egészét, az emberi agy sok neuronhoz küldi el a memóriaegységeket. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen neuron elpusztul, az emlékezet még megmarad.

5. Hogyan segíti a tesztoszteron az emlékezést?

Kísérlettel bebizonyították, hogy azok, akinél mesterségesen leállították a tesztoszteron termelődését, rosszabb teljesítményre voltak képesek, mert ilyenkor megszűnik a neuronok közötti kapcsolat.

6. Mi az amnézia?

Felejtsük el a szappanoperák hőseit, akiknek semmi emlékképük sincs a múltból. Ha elő is fordul retrográd amnézia, az általában nem egy a fejre mért ütés, inkább valamilyen súlyos pszichés trauma következménye. A fejsérülés inkább ún. anterográd amnéziát okoz, ami azt jelenti, hogy az illető képes elbeszélgetni valakivel, tudja a nevét, ám 10 perc múlva már semmire sem emlékszik.

7. Miért nem felejtünk el kerékpározni?

Amikor egy gyerek biciklizni tanul, kétféle emlékezés alakul ki az agyában, az egyik az explicit memória, ami például a kerékpár színét, vagy a segítség nélküli biciklizés örömét raktározza. A másik az implicit memória, amit néha „izommemóriának” is neveznek, a testnek a kerékpározáshoz szükséges mechanizmusait raktározza. Ez tartósabb, az explicit memória sérülése esetén is fennmarad.

8. Miért működik egyeseknél a hipnózis?

Attól, hogy nem emlékszünk bizonyos dolgokra, azok még ott rejlenek az agyunkban, és hipnózis útján előhívhatók. A hipnózis leviszi az ún. teljesen kialakult memória küszöbét. Ha tudatos állapotban nem is vagyunk képesek felidézni bizonyos félig feldolgozott emlékképeket és részleteket, hipnózisban ezeket legitim élményekként éljük meg. A hipnózis gátolja az élmények feldolgozásának belső követését.

9. Miért veszítjük el a kulcsunkat?

Lehetetlenség – és nem is praktikus –, hogy mindennapi életünk minden apró részletét észben tartsuk, így az agyunk ún. sémákat, emlékezeti általánosításokat alakít ki. Nem minden egyes elfogyasztott almára külön emlékezünk tehát, hanem arra, hogy az alma piros, kemény, édes. Ugyanez történik a kulcscsomóval is, nem az egész folyamatot idézzük fel, csak annyit: kulcs=komód (ha ott szoktuk tartani). Azokat a ritka eseteket, amikor nem a megszokott helyre teszünk valamit, nehéz felidézni, mert nem illik bele a sémába.

10. Hogyan tarthatjuk meg emlékezőképességünket?

Az emlékezetvesztés leggyakoribb formája a természetes öregedéssel járó memória-kiesés. Romlik a képességünk az új információk befogadására és kódolására, például a nevek megtanulására. Ez ellen segítségül hívhatjuk a látásunkat, mert a vizuális érzékelés foglalja le az agy mintegy 60 százalékát. Ha tehát valakinek a nevét észben akarjuk tartani, fordítsuk át vizuális képpé, arra jobban fogunk emlékezni.