Francia orvosok egy 38 éves nőnél arcátültetést hajtottak végre, miután egy kutyatámadás következtében a nőnek hiányzott az orra, az ajkai és az álla is. Képtelen volt enni, inni és beszélni. – Amikor először meglátta az új arcát, azt mondta „nagyon köszönöm” – mondta Bernard Devauchelle mikrosebész, a műtétet végző team egyik vezetője egy sajtótájékoztatón. Jean-Michel Dubernard, a másik sebész hozzátette: – Nagyon boldog volt.

Egyes orvosetikusok bírálatuknak adtak hangot, megkérdőjelezték ugyanis, hogy egy ilyen nagy kockázatokkal járó transzplantációt el szabad-e végezni kozmetikai célból olyan betegnél, aki nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. Elképzelhető, hogy súlyos pszichés következményei lesznek annak, ha valaki testének egyik legegyedibb részét cserélik ki, az arcot, amelyet sokan a személyiség tükröződésének tartanak.

Az összesen több mint 15 órás műtét során a mintegy 50 fős csapat egy agyhalott nő arcáról eltávolított egy háromszög alakú részt, az orrot, az ajkakat és az állat is. Csontot nem ültettek át, csak izmokat, inakat, bőrt, ereket és idegeket. Az orvosok szerint mintegy hat hónap kell ahhoz, hogy a már önállóan enni tudó nő arca visszanyerje teljes érzékenységét, bár a kilökődés kockázata élete végéig fennmarad.A sajtótájékoztatón az orvoscsoport tagjai közölték, hogy a nő stabil állapotban van egy lyoni kórházban, ahová hosszú távú megfigyelésre és kezelésre szállították. Mindeddig semmi jele annak, hogy szervezete ki akarná lökni az új arcot, ez ugyanis az eljárás legnagyobb kockázata.

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is évek óta készültek már hasonló beavatkozásra, ám a technikai kihívások mellett jelentkező etikai megfontolásokból mindeddig elhalasztották. A francia orvosok elmondták, hogy számítottak a kritikára. Ugyanakkor visszautasították azt a felvetést, hogy csupán azért siettek a műtéttel, hogy ők legyenek a világon az elsők. – Kivételes helyzet volt, amely kivételes megoldást igényelt – jelentette ki Philippe Domy, az amiens-i kórház igazgatója. – A nő már képtelen volt rendesen enni, nagy nehézségek árán beszélt csak, és a plasztikai sebészet mai állása szerint lehetetlen volt a szájat körülvevő izmok kijavítása – tette hozzá Carine Camby, a francia biomedikai hivatal, az egészségügyi minisztérium szervátültetésekkel foglalkozó részlegének főigazgatója.

– Amikor megláttam a beteget, semmi kétségem sem maradt afelől, hogy el kell végeznünk a műtétet – mondta Dubernard. – Az én filozófiám, a mi filozófiánk az, hogy mi orvosok vagyunk, és van egy betegünk, aki egy kutyaharapás következtében igen súlyosan torzult… Orvosként, ha megvan a lehetőségünk javítani a betegünk állapotán, akkor megtesszük.

Míg egyesek szerint beláthatatlanok az arcátültetés pszichés következményei, mások szerint nem kevésbé azok a műtét el nem végzésének következményei is.

Nem egészen világosak a nő balesetének körülményei, Dubernard szerint a saját kutyája harapta meg. A nő felébredt éjszaka, miután altatót vett be, és valószínűleg ráléphetett a kutyára. Az orvos tagadja a médiának azokat a jelentéseit, amelyek szerint a nő öngyilkossági szándékkal vett be altatót. Több orvos állítja, hogy a nő depressziós volt, és nem biztos, hogy pszichésen megfelelő állapotban volt a műtéthez. Camby viszont ellenkező véleményen van: – A beteg igen sok pszichiátriai vizsgálaton esett át. A pszichiáter szerint tökéletesen tisztában volt a műtéttel, és elfogadta a következményeket… Aláírta az ajánlásokat és a kockázatokat.

A nő egy második műtét során a donortól csontvelő-őssejteket kapott. Ezzel a kísérleti eljárással az immunrendszerét kívánják megerősíteni, és csökkenteni a kilökődés kockázatát.

A donorról a francia személyiségi jogi törvények alapján nem adnak ki semmilyen információt, kivéve, hogy agyhalott volt, és családja több szervét is felajánlotta átültetés céljára.