Az alacsony d�zis� - napi egy darab 100 milligrammos - pirula bev�tele mindazon�ltal tov�bbra is aj�nlott a k�z�pkor� n�k sz�m�ra is, mert hasznos az agyv�rz�s - stroke - megakad�lyoz�s�ban - �rta a Reuters a bostoni Brigham n�gy�gy�szati klinika egyik orvoscsoportj�nak vizsg�lati eredm�nyeit id�zve, amelyeket r�szletesen a New England Journal of Medicine c�m� szakfoly�irat hamarosan megjelen� k�vetkez� sz�ma ismertet majd.

Az eredm�nyek nem vonatkoznak azokra, akik egy infarktusb�l felgy�gyulva, a m�sodik sz�vroham elker�l�se c�lj�b�l folyamodnak az aszpirin ter�pi�hoz, ilyen k�rt�rt�nettel rendelkez� betegek k�r�ben ugyanis egyel�re nem folytattak vizsg�latokat - hangs�lyozta a bostoni kutat� csoport.

Az orvosok mindeddig �gy v�lt�k, hogy napi egy aszpirin �veken �t t�rt�n� fogyaszt�sa mindk�t nem eset�ben ugyanazt a hat�st v�ltja ki, teh�t alkalmas lehet a sz�vroham �s a stroke kiv�d�s�re, j�llehet az erre vonatkoz� vizsg�latok alany�ul els�sorban f�rfibetegek szolg�ltak.

A bostoni Brigham k�rh�z munkat�rsai 40 000 40-65 �ves n� k�rt�rt�net�nek t�z �vre visszamen� elemz�se nyom�n jutottak arra a k�vetkeztet�sre, hogy az aszpirin a fiatalabb n�k eset�ben csak - ez persze nem elhanyagolhat� el�ny - csak az agyv�rz�s ellen v�d, a sz�vroham elker�l�s�ben nem j�tszik �rt�kelhet� szerepet.

Az �letkor el�re haladt�val azonban a helyzet v�ltozik. A vizsg�lat ugyanis kider�tette, hogy 64 �v feletti n�k k�r�ben a sz�vroham ellen is v�detts�get ny�jt a kitart� aszpirin fogyaszt�s, 34 sz�zal�kkal cs�kkentve az infarktus el�fordul�s�nak val�sz�n�s�g�t.

A bostoni kutat�k meg�llap�tott�k viszont azt is, hogy az aszpirin ny�jtotta v�detts�gnek a n�k eset�ben nagyobb az �ra, mint a f�rfiakn�l, az � eset�kben ugyanis 40 sz�zal�kkal nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy az �veken �t tart� folyamatos aszpirin szed�s s�lyos gyomor-vagy b�lv�rz�st okoz.