Ezzel szemben Alex Pouget, az agykutat�s �s kognit�v tudom�nyok adjunktusa (Rochester Egyetem), bebizony�totta, hogy az emberek val�ban hoznak optim�lis d�nt�seket – de csak akkor, ha tudattalan agyuk v�laszthat.

„A t�m�ban sz�mos korai munk�t v�geztek, �m a legt�bb �ltalunk hozott d�nt�s nem az �ntudatos �rvel�sen alapszik.”- k�z�lte Pouget. „Nem tudatosan d�nt�nk arr�l, hogy meg�lljunk a piros l�mp�n�l vagy hogy az �ton kiker�lj�nk egy t�rgyat. Mikor elkezdt�k n�zni az agyunk �ltal a tudatunkon k�v�l hozott d�nt�seket, azt tal�ltuk, hogy szinte majdnem mindig a j� d�nt�st hozzuk, az adott inform�ci�k birtok�ban.”

Pouget szerint Kahneman megk�zel�t�s�ben el�rulta a r�sztvev�knek, hogy egy tesztben a k�t v�laszt�s k�z�l az egyik nagyobb es�llyel „helyes”. Ez azt jelentette, hogy az adott szem�lynek tudatosan kellett kisz�molnia a sz�zal�kokat ahhoz, hogy a j� v�laszhoz jusson – erre azonban csak kevesen k�pesek.

Pouget �vek �ta szeml�lteti, hogy az emberi kogn�ci� (megismer�s) bizonyos r�szei meglep�en pontosak. K�sz�tett egy nagyon egyszer� tudattalan-d�nt�s tesztet. Egy sz�m�t�g�p k�perny�j�n pontok jelennek meg, amelyek t�bbs�ge v�letlenszer� ir�nyban mozognak. Bizonyos pontok direkt egy ir�nyba mozognak, �s a r�sztvev�nek egyszer�en meg kell mondania, hogy a pontok jobbra vagy balra mozognak-e. Min�l hosszabb ideig n�zi valaki a pontokat, ann�l t�bb bizony�t�kot gy�jt �ssze �s v�lik biztosabb� abban, hogy merre mozognak a pontok.

A r�sztvev�k a teszt sor�n pontosan �gy teljes�tettek, mintha agyuk tudattalan �llapotban gy�jten� be az inform�ci�t miel�tt el�rne egy konfidencia hat�r�rt�ket, amely ezut�n jelt adott a tudatos elm�nek, egy biztos v�lasz k�p�ben. A r�sztvev�k ugyanakkor sosem voltak tudat�ban annak, hogy �sszetett sz�m�t�sok folynak agyukban, ehelyett egyszer�en „felismert�k”, hogy a pontok melyik ir�nyba mozognak. A h�tt�rben l�v� sz�m�t�sok jellemz�i egybecsengenek Pouget kor�bbi �tfog� munk�j�val, amely azt sugallta, hogy az emberi agy �gy van alkotva, hogy ilyen sz�m�t�sokat tudjon v�gezni.

„�vekig fejlesztett�k �s csiszoltuk ezt a hipot�zist: az agy hogyan reprezent�lja a val�sz�n�s�g-eloszl�st.”- magyar�zta Pouget. „Tudtuk, hogy az ilyen tesztek eredm�nyei pontosan illeszkednek elk�pzel�seinkkel, �m ki kellett tal�lnunk a m�dj�t annak, hogyan l�thatjuk az idegsejteket m�k�d�s k�zben. Meg akartuk tudni, hogy az emberek t�nyleg j� d�nt�shoz�k-e, �s csak tudatosan vagyunk-e benne kev�sb� sikeresek. Kahneman r�szletesen elmondta r�sztvev�inek, mik az es�lyek, �m mi hagytuk, hagy j�jj�n r� a tudattalan agyuk. Furcsa, de az emberek ritk�n hoznak optim�lis d�nt�seket, ha k�zvetlen�l megtudj�k az es�lyeket.”

Pouget a Michael Shadlen �lettani �s biofizika professzor (Washington Egyetem) laborat�rium�ban elv�gzett tesztek adatait dolgozta fel. Shadlen kutat�csoportja egy p�r idegsejt aktivit�s�t vizsg�lta, amelyek norm�l esetben a balra vagy jobbra mozg� dolgokra reag�lnak P�ld�ul, ha a random mozg� pontok k�zt egy p�r pont jobb ir�nyba mozgott, a „jobbir�ny� mozg�s”-ra k�dolt idegsejt kis�l. Ahogy folytat�dott a teszt, az idegsejt egyre gyakrabban s�lt ki, am�g el nem �rt egy bizonyos k�sz�b�t, aktiv�lva az agyat, l�trehozva a r�sztvev� „jobbra” v�lasz�t.

Pouget szerint az ilyen val�sz�n�s�gi d�nt�shoz� rendszernek sz�mos el�nye van. A legfontosabb, hogy lehet�v� teszi sz�munkra az �sszer� d�nt�seket �sszer� id�n bel�l. Ha meg kellene v�rnunk, hogy 99 sz�zal�kig biztosak legy�nk egy-egy d�nt�s�nk el�tt, feleslegesen pocs�koln�nk id�t az adatok �sszegy�jt�s�vel. Ha csup�n 51 sz�zal�kos biztons�gra van sz�ks�g�nk, hamarabb hozhatunk d�nt�seket, miel�tt el�g adatot gy�jten�nk.

Egy m�sik f� el�nye, hogy miut�n d�nt�sre jutottunk, tudjuk, mennyire vagyunk biztosak is benne – mondjuk 60 vagy 90 sz�zal�kosan – att�l f�gg�en, hol �ll a k�sz�b. Pouget jelenleg azt vizsg�lja, az agy hogyan �ll�tja be ezt a k�sz�b�t minden d�nt�sn�l, mivel �gy t�nik, sosincs ugyanaz a k�sz�b�rt�k.

A vizsg�lat eredm�nyeir�l a Neuron december 26-ai kiad�sa sz�mol be.