Egy 2004-es, 24 ezer esetet fel�lel� tanulm�ny szerint azon p�ciensek k�z�l, akiknek k�rh�zban val� tart�zkod�suk sor�n beker�lt a v�r�ramukba az A. baumannii, 34 sz�zal�k vesztette �let�t, ez a sz�m az intenz�v oszt�lyon kezeltek eset�ben 43 sz�zal�kra n�. S�rg�s vizsg�latokra van sz�ks�g j�rv�ny megel�z�se �rdek�ben az eg�szs�g�gyi int�zm�nyekben, tov�bb� meg kell hat�rozni, mely antibiotikumok mely kombin�ci�ja hat�sos a bakt�rium ellen.

Az A. baumannii ritk�n beteg�t meg eg�szs�ges embereket, sokkal gyakoribb az �letvesz�lyes �llapot� k�rh�zban �polt betegekn�l. A szuperbakt�rium malm�ra hajtja a vizet az id�s �letkor, a s�lyos k�s�r� betegs�gek, a legyeng�lt immunrendszer, a s�lyos s�r�l�sek �s �g�sek. A m�t�ten �tesett vagy kat�tert visel� p�ciensek fog�konyabbak a fert�z�sre, a mechanikus l�gz�st�mogat�sban r�szes�l�kkel egyetemben. A t�netek k�z�tt szerepel a t�d�gyullad�s, a bakt�riumok megjelen�se a v�rben, tov�bb� a vizeletkiv�laszt� rendszer �s a seb�szeti beavatkoz�sok hely�nek gyullad�sa.

Az �j tanulm�ny elemzi a fert�z�s k�zbentart�s�nak �s kezel�s�nek k�l�nb�z� szempontjait. A szigor�bb higi�n�s gyakorlat (a t�bbsz�r haszn�latos orvosi eszk�z�k steriliz�l�sa, k�zmos�s, a fizikai kontaktus mell�z�se) a kutat�k szerint rendk�v�l fontos. �ttekintett�k a rendelkez�sre �ll� antibiotikumok arzen�lj�t is. A carbapenemekkel szemben, amelyeket sok�ig az els�k�nt v�lasztand� antibiotikumnak tekintettek, az elm�lt �vekben jelent�s rezisztencia fejl�d�tt ki. M�s antibiotikum-csoportok, mint a polymyxinek �s a minocyclinek, sokkal hat�sosabbnak bizonyultak.