A University of Massachusetts kutat�i a selyemk�r� n�v�ny rostjaib�l k�sz�tett fonalat a med�za fluoreszk�l� fest�kanyag�t termel� genetikailag m�dos�tott bakt�riumokkal fert�zt�k meg. A mezei gyomnak sz�m�t� selyemk�r�t egykor text�li�k el��ll�t�s�ra haszn�lt�k, de napjainkban is k�sz�tenek selyemsz�lakat bel�le.

A k�s�rlet sor�n a fonalat izzads�gcseppekkel itatt�k �t, ez lett a bakt�riumok t�ptalaja. A kutat�k a fluoreszcencia terjed�s�nek megfigyel�s�vel k�vett�k nyomon a mikrob�k szaporod�s�t a fon�lon. Arra voltak k�v�ncsiak milyen hossz� ideig marad �letben a bakt�riumkol�nia. Azt tapasztalt�k, hogy, amikor a t�panyagul szolg�l� izzadts�g, �s a testszag�rt felel�s feh�rj�k elfogytak, a mikrob�k szaporod�sa le�llt, �s a bakt�riumok nyugalmi �llapotba ker�ltek. Majd t�pl�l�khoz jutva �jra aktiviz�l�dtak. A kutat�st vezet� Alex Fowler szerint egy�b emberi v�lad�k jelenl�te tov�bb fokozza a mikrob�s �ntisztul�st.

A hajforg� �s a b�rl�c-mint�zat az embern�l sem csak a k�ls�s�gekr�l ny�jt felvil�gos�t�st. K�l�nb�z� fejl�d�si rendelleness�ggel sz�letett emberek, p�ld�ul a Down-k�rosok ujjlenyomat�nak mint�zata elt�r az �tlagt�l, �s szokatlan elhelyezked�s� hajforg�kkal is rendelkeznek.