A leggyakrabban v�gzett CT-vizsg�latok sor�n a testet �r� sug�rd�zis int�zm�nyenk�nt nagy k�l�nbs�geket mutat, �sszess�g�ben v�ve nagyobb, mint amekkor�nak �ltal�ban v�lik, �s (az Amerikai Egyes�lt �llamokban) t�bb t�zezer rosszindulat� daganat�rt lehet felel�s, der�l ki az Archives of Internal Medicine decemberi sz�m�ban k�z�lt k�t vizsg�latb�l.

Az Egyes�lt �llamokban 1980 �s 2007 k�z�tt t�bb mint 20-szoros�ra n�tt az elv�gzett CT-vizsg�latok sz�ma, vil�gszerte ez az ar�ny val�sz�n�leg m�g nagyobb. „A CT-vizsg�lattal nyert lelet komoly diagnosztikai el�ny�ket ny�jt, de aggodalomra ad okot a k�s�bbi rosszindulat� daganatok nagyobb kock�zata, ugyanis ilyenkor a beteg sokkal nagyobb sug�rd�zist kap, mint a hagyom�nyos r�ntgenvizsg�lat sor�n,” �rj�k az egyik cikk szerz�i. A mellkas CT-vizsg�lata t�bb mint 100 rutin mellkasr�ntgen-felv�telnek megfelel� d�zist jelent. Az egyes betegek sz�m�ra a rosszindulat� daganatok t�bbletkock�zata val�sz�n�leg �gy is csek�ly, azonban mivel �vente egyre t�bb beteget vizsg�lnak CT-vel, ezek �sszess�g�ben v�ve sok ilyen sz�v�dm�ny�rt lehetnek felel�sek.

Komoly k�l�nbs�gek
A szerz�k megjegyzik, hogy az el�ny�k �s a kock�zatok m�rlegel�s�hez az orvosoknak fontos lenne tudniuk, mennyi sug�rz�s �ri a testet a k�palkot� vizsg�l�elj�r�sok sor�n. Az egyik vizsg�latban Rebecca Smith-Bindman �s munkat�rsai a University of California, San Francisco klinik�j�n 1119 beteget tanulm�nyoztak, akiket a 11 leggyakrabban v�gzett diagnosztikai CT-vizsg�lat egyik�vel vizsg�ltak n�gy ter�leti int�zm�ny egyik�ben, 2008-ban. A k�rh�zi dokument�ci�k alapj�n kisz�m�tott�k az egyes CT-vizsg�latok �ltal okozott sug�rterhel�st, majd ennek alapj�n megbecs�lt�k a sug�rz�snak tulajdon�that� rosszindulat� daganatok kock�zat�t az eg�sz �lettartamra vet�tve.

A sug�rd�zisok a k�l�nb�z� t�pus� CT-vizsg�latok eset�n nagy k�l�nbs�geket mutattak, a legkisebb d�zist, medi�n 2 millisievertet (mSv) a rutin fej-CT-vizsg�lat eset�ben tal�lt�k, a legnagyobb d�zis medi�n 31 mSv volt a t�bbf�zis� has- �s medence-CT-vizsg�lat eset�ben. „Az egyes CT-vizsg�lat-t�pusok eset�ben az egyes int�zm�nyek k�z�tt komoly elt�r�seket mutattak az effekt�v d�zisok, �tlagosan 13-szoros k�l�nbs�g volt a legkisebb �s a legnagyobb d�zist alkalmaz� int�zm�ny k�z�tt,” �rj�k a szerz�k.

Az egyetlen rosszindulat� daganat kialakul�s�hoz sz�ks�ges CT-vizsg�latok sz�ma k�l�nb�z�tt a vizsg�lat t�pus�t�l �s a vizsg�lt beteg �letkor�t�l �s nem�t�l f�gg�en. A 40 �vesen CT-koronarogr�fi�val vizsg�lt betegek k�z�l 270 n�b�l egy, illetve 600 f�rfib�l egy eset�ben v�rhat� rosszindulat� daganat kialakul�sa a sug�rz�s k�vetkezt�ben. A 40 �vesen fej-CT-vel vizsg�lt n�k k�z�l 8100-b�l egy esetben, a f�rfiak k�z�l 11 080-b�l egy esetben v�rhat� egy daganat fell�p�se. Ehhez k�pest a 20 �ves korban v�gzett ugyanilyen vizsg�latok k�tszeres kock�zattal j�rnak, a 60 �ves korban v�gzett vizsg�latok pedig fele ekkora kock�zatot jelentenek.

A szerz�k v�lem�nye szerint l�p�seket kell tenni a CT-vizsg�latok �ltal okozott sug�rterhel�s cs�kkent�s�re, r�szben a felesleges vizsg�latok elker�l�s�vel, r�szben pedig az egyes betegek �s az egyes int�zm�nyek k�z�tti nagy k�l�nbs�gek megsz�ntet�s�vel. Tov�bb� vizsg�latokat kell v�gezni annak meghat�roz�s�ra, hogy mely esetekben v�rhat� a legt�bb klinikai el�ny egy CT-vizsg�lat elv�gz�s�t�l, mikor nincsen hat�ssal a betegek progn�zis�ra a vizsg�lat, �s mikor nagyobb a sug�rterhel�s �ltal jelentett kock�zat, mint a lelet ismeret�b�l sz�rmaz� el�ny.

Kock�zati modell
Egy m�sik k�zlem�ny szerz�i, az Amerikai Egyes�lt �llamok orsz�gos onkol�giai int�zet�ben dolgoz� Amy Berrington de Gonz�lez �s munkat�rsai kock�zati modellt dolgoztak ki, amely seg�ts�g�vel megbecs�lhet� a CT-vizsg�lat egyes t�pusaival j�r� kock�zat az �letkor f�ggv�ny�ben.

A szerz�k becsl�sei szerint az Egyes�lt �llamokban 2007-ben elv�gzett CT-vizsg�latok hat�s�ra k�r�lbel�l 29 000 rosszindulat� daganat fog kialakulni. Ebb�l 14 ezer�rt a hasi �s medencei CT-vizsg�latok, 4-4 ezer�rt a mellkasi, illetve a feji r�tegfelv�telek, 2700-�rt pedig a CT-angiogr�fi�s vizsg�latok lesznek felel�sek. A sz�m�t�sok szerint a sug�rterhel�s miatti daganatok k�tharmada n�kben fog kialakulni.

A szerz�k z�rsz�k�nt �rj�k: „Ha most v�ltoztatunk a gyakorlaton, lehet�s�g�nk van megel�zni, hogy el�rj�k a Brenner �s Hall vizsg�lat�ban felvetett ar�nyt,” vagyis azt, hogy az �sszes rosszindulat� daganat 2%-�t a CT-vizsg�latokb�l ered� sug�rz�s okozza.

Gondos m�rlegel�s
Rita F. Redberg, az Archives of Internal Medicine szerkeszt�je szerint a k�zlem�nyek r�vil�g�tanak, hogy a CT-vizsg�latok j�val nagyobb sug�rterhel�st okoznak, mint eddig gondolt�k, �s �vente t�bb t�zezer rosszindulat� daganatot okozhatnak. R�ad�sul, ahogy e vizsg�l�elj�r�sok egyre �rz�kenyebb� v�lnak, az incidentalis leletek k�vetkezt�ben �jabb vizsg�latok (amelyek gyakran �jabb sug�rterhel�st jelentenek) �s biopszi�k k�vetkeznek, amelyek a betegeknek �jabb szorong�st okozhatnak. „Ahhoz, hogy a j�v�ben ne n�vekedjen tov�bb a rosszindulat� daganatok gyakoris�ga, minden klinikusnak gondosan m�rlegelnie kell minden egyes CT-vizsg�lat v�rhat� el�nyeit, �s r�szletesen fel kell vil�gos�tania a betegeit a sug�rz�s ismert kock�zatair�l” – h�vta fel a figyelmet Redberg.