A szupereg�r hihetetlen ereje

  2010.01.16. 06:28

Az �llatka olimpiai cs�cseg�rteljes�tm�nyt produk�l. Egy h�tk�znapi laboreg�r a fut�padon megk�zel�t�leg egy km ut�n kimer�lten rogy �ssze. A szupereg�r hatszor t�bbet b�r. Richard Hanson professzor laborj�ban t�bb ilyen eg�r n�vekszik. Fiatal korukban mindegyik�k kapott egy k�s�rleti injekci�t, amely feln�tt korukra szuper teljes�tm�nyre teszi �ket k�pess�. Ezzel a hat�ssal eleinte nem sz�moltak a biok�mikusok.

Id�k�zben 500 egeret kezeltek hasonl� m�don. Az egerek eg�sz nap bolha m�dj�ra ugr�ndoznak, �s m�g a pulzusuk sem emelkedik. Az izomsejtjeikben Hanson�k magas sz�mban tal�ltak mitokondiumot, olyan sejtszervecsk�t, mely az energiaell�t�s�rt felel�s. Id�nk�nt a sejtekben t�zszer annyi mtokondrium volt, mint egy norm�lis laboreg�r izomsejtj�ben.

A szuperegerek anyagcser�je is egy �lsportol��hoz hasonl�that�. Els�sorban zs�rsavakat �getnek az energiatermel�shez �s rendk�v�l kev�s tejsavat termelnek. Ev�s �s iv�s n�lk�l is �t �r�n kereszt�l k�pesek futni. Tizszer akt�vabbak  mint a h�tk�znapi egerek �s hosszabb ideig �lek. A n�st�nyek h�rom �vesen is k�pesek ut�dokat nemzeni, ami emberi l�pt�kkel nyolcvan �ves kort jelent. A h�mek is j�val akt�vabbak id�s korban mint a norm�lis egerek. Ezzel a tejes�tm�nnyel a kutat�k sem sz�moltak.

Hanson csapat�nak �llatai egy genetikai manipul�ci� alanyai, csak�gy  mint sok m�sik biok�mai labor apr� lak�i vil�gszerte. Hanson csapaa egy meghat�rozott g�n hat�s�t tesztelte, mely az emberi g�n�llom�nyban is megtal�lhat�. A g�n egy enzimet, a PEPCK-C-t ir�ny�tja, mely els�sorban a m�jban �s a ves�ben fellelhet�.Az enzim pedig a test cukoranyagcser�j�t tartja rendben.

A kutat�k egy tr�kk seg�ts�g�vel juttatt�k a g�nt a szervezetbe, egy �gynevezett "v�ruskomp" seg�ts�g�vel. Az injekci�val az izomba adott v�rus-g�n kever�k k�zvetlen�l a bels� sejtekbe jutott �s azonnal hatni ezdett. A teljes�tm�nyn�vel� �s �lethosszabb�t� hat�ssal azonban nem sz�moltak a kutat�k.

K�l�n�sen zavarba ejt� az, hogy a szuperegerek ellentmondanak az egyik term�szeti t�rv�nynek, miszerint a rendszeres koplal�s meghosszabb�tja az �letet. A szuperegerek sokat esznek, nem h�znak �s sok�ig �lnek. A k�s�rlet egyenl�re az ember szemsz�g�b�l nem annyira b�ztat�: a g�nter�pia ugyanis �gy t�nik, az emberi izonsejtekben nem m�k�dik, nem besz�lve a g�nter�pi�val kapcsolatos etikai k�rd�sekr�l.

A dopping-specialist�k szerint mindenn�l jobban megmozgatja a fant�zi�t a genetikailag t�k�letes�tett ember v�zi�ja. Ami azonban Hanson egereinek siker�lt, azt emberre m�g soha nem �rt�k el, a g�nmanipul�ci�ra alapozott dopping nem n�velte a teljes�tm�nyt.