Kezd�dik a hajsza

A vil�gj�rv�ny eg�szen �rtalmatlannak indult. Az USA hadiflott�j�nak eg�szs�g�gyi szakemberei �prilisban jelentett�k a CDC-nek, hogy San Diego k�rzet�ben egy gyermek ismeretlen v�russal fert�z�d�tt. A v�rusminta laborokon kereszt�l jutott el a CDC-be, ahol meg�llap�tott�k, hogy sert�sinfluenza. - Eleinte nem tulajdon�tottunk neki nagy jelent�s�get - eml�kszik vissza dr. Nancy Cox, a CDC influenzar�szleg�nek vezet�je.
Megszokt�k, hogy id�nk�nt sert�sinfluenz�val fert�z�d�tt egy�nekr�l �rkezik h�r. Csakhogy kor�bban az �rintett szem�lyek szinte kiv�tel n�lk�l vagy sert�st tartottak, vagy p�ld�ul mez�gazdas�gi ki�ll�t�son ker�ltek diszn�k k�zel�be. A fi�ra egyik sem illett. - Ezt �rdekesnek tal�ltuk, de semmi t�bb - mondja dr. Cox.
A flotta kutat�i majdnem ezzel egyidej�leg egy m�sik fert�z�sre is bukkantak, ez�ttal egy kilenc�ves kisl�nyra Kaliforni�ban, a mexik�i hat�rhoz k�zeli Brawley-ban. � sem �rintkezett soha sert�sekkel.
A kaliforniai esetek vizsg�lata m�g jav�ban folyt, amikor titokzatos j�rv�ny t�rt ki a sokmilli�s Mexik�v�rosban. - Egy h�napon �t minden �ldott nap 35-50 p�ciens fordult a s�rg�ss�gi oszt�lyunkhoz l�gz�szervi panaszokkal - id�zi fel az esem�nyeket dr. Javier Romo-Garcia, a L�gz�szervi Megbeteged�sek Nemzeti Int�zet�nek munkat�rsa.
A t�rt�net k�t sz�la �prilis 23-�n �jszaka, egy tavaszi zivatar k�zepette fon�dott �ssze. A mexik�i eg�szs�g�gyi szakemberek kor�bban elk�ldt�k p�cienseik v�rusmint�it a CDC-nek, �s Cox doktorn� �ppen a mexik�v�rosi koll�g�knak telefon�lt. Ahogy a laborat�riumi m�szerekb�l el�k�gy�zott a v�ruselemz�s adatsora, a doktorn� leolvasta az eredm�nyeket, azok pedig megegyeztek a n�h�ny nappal azel�tt l�tottakkal, teh�t a mexik�iakat ugyanaz a v�rus t�madta meg, amelyik kaliforniai gyermekeket fert�z�tt meg. �j, �letvesz�lyes v�rus szabadult r� az emberis�gre.
De az az �jszaka tov�bbi megr�zk�dtat�st is tartogatott. - Mihelyt befejeztem a h�v�st, ism�t csengett a mobilom - mes�li dr. Cox. - A l�nyom keresett. Azt hittem, csak az�rt idegesek a f�rjemmel, mert nem mentem haza vacsor�ra, de kider�lt, hogy vill�m csapott a h�zunkba.
Cox doktorn� hazasietett, de hi�ba. Csal�dj�val tehetetlen�l n�zte, hogyan v�lik az otthona a l�ngok martal�k�v�.
M�snap d�lel�tt m�g f�stszag� ruh�ban bonyol�tott le konferenciah�v�sokat. - Les�jtott a szerencs�tlens�g - mondja -, de �t�ll�tottam az agyamat, hogy a feltehet�en kibontakoz� vil�gj�rv�nyra �sszpontos�tsak.

Tennival�k

A k�zeg�szs�g�gyi hat�s�gok �vek �ta k�sz�ltek erre a pillanatra. Az at�pusos t�d�gyullad�s (SARS) 2003-as j�rv�nya r��bresztette az illet�keseket, mekkora k�rokat okozhat egy gyorsan terjed� betegs�g a gazdas�gban �s az emberek mindennapi �let�ben. Az influenza pedig m�r sokkal r�gebben is bebizony�totta veszedelmes k�pess�geit. Az 1918-19-es spanyoln�tha, amelyet az �rott t�rt�nelem legs�lyosabb vil�gj�rv�ny�nak tartanak, becsl�sek szerint �sszesen 50 milli� �ldozatot szedett. Dr. Cox influenza-munkacsoportja teh�t az �vek sor�n m�s k�zeg�szs�g�gyi szervekkel kar�ltve jelent�s k�szleteket halmozott f�l v�rusellenes szerekb�l, �s a fert�z�s vill�mgyors kimutat�s�ra alkalmas, korszer� eszk�z�kkel l�tta el a j�rv�ny�gyi �llom�sokat, k�zt�k azt a San Dieg�-it, ahol az els� egyes�lt �llamokbeli esetet �szlelt�k. Riad�gyakorlatokat hajtottak v�gre k�l�nf�le v�szforgat�k�nyvekhez. Most mindez �lesbe fordult.
Hamarosan nyilv�nval�v� v�lt, hogy sert�sinfluenza eset�n a hal�loz�si ar�nysz�m semmivel sem magasabb, mint a szokv�nyos �venk�nti influenz�ban. Egyel�re m�gsem �ll�tja senki teljes biztons�ggal, hogy elker�lt�k a csap�st, �s senki sem siet lef�jni az olt�si kamp�nyt. Hogy mi�rt nem? Mert a tud�sok megtanult�k, hogy influenza-vil�gj�rv�nyok lefut�s�t illet�en balgas�g j�solgat�sba bocs�tkozni. Olyannyira, hogy a kutat�k k�r�ben ismeretes egy mond�s, jegyzi meg dr. Michael Shaw, aki dr. Cox ir�ny�t�sa alatt a CDC influenzalaborj�t vezeti: - "Aki l�tott egy vil�gj�rv�nyt, nos, az egyetlenegy vil�gj�rv�nyt l�tott."
A legkomorabb forgat�k�nyv nemcsak a sert�sinfluenz�t foglalja mag�ban, hanem a H5N1 mad�rinfluenza-v�rust is, amely 1997 �ta par�zslik �zsi�ban - �s az esetek k�zel k�tharmada hal�los kimenetel�. Elterjed�s�t eddig korl�tozta, hogy nem k�nnyen jut �t egyik emberr�l a m�sikra. �m ha egy �llat egyidej�leg fert�z�dik meg sert�s- �s mad�rinfluenz�val, akkor eleven kever�t�gelyk�nt viselkedhet; a v�rusok g�neket cser�lhetnek, �s olyan szuperk�rokoz� j�het l�tre, amely egyr�szt olyan �letvesz�lyes, mint a mad�rinfluenza, m�sr�szt olyan k�nnyen terjed, mint a sert�sinfluenza. B�r ez szerencs�re nem val�sz�n�, az influenzav�rus nem szorul g�ncsereber�re ahhoz, hogy vesz�lyesebb� v�ljon. Az 1918-as vil�gj�rv�ny v�rusa kezdetben csak enyhe lefoly�s� megbeteged�st okozott, de olyan v�ltoz�sokon ment �t, amelyek k�pess� tett�k arra, hogy egykett�re kioltsa addig eg�szs�ges emberek �let�t.
A washingtoni korm�ny ez�rt v�llalta, hogy csaknem k�tmilli�rd doll�rt k�lt vakcin�ra. Ez az egyetlen v�laszt�si lehet�s�g, hacsak nem akarja �lbe tett k�zzel rem�lni a legjobbakat. A k�zeg�szs�g�gyi szakemberek tudj�k, hogy m�s hasznos c�lokra is ford�thatn�k azokat a doll�rmilli�rdokat, de m�g ha a v�rus csak annyira vesz�lyes marad, mint a szokv�nyos �venk�nti influenza, akkor is t�bb ezer amerikai hal bele. �s a vakcinaszak�rt�k m�g egy jelent�s el�nyt l�tnak a sert�sinfluenza-kamp�nyban: meger�s�ti a vakcinagy�rt�st, amely igencsak r�szorul a seg�ts�gre.
Az olt�anyag-termel�s mindig is a gy�gyszeripar mostohagyerek�nek sz�m�tott. �ltal�ban nem kecsegtet bus�s bev�tellel, hiszen csak egy-k�t adag sz�ks�ges a v�detts�g biztos�t�s�hoz, m�g p�ld�ul a cukorbetegs�ghez hasonl� probl�m�k miatt naponta kell orvoss�got bevenni. �s mik�zben az emberek hangosan k�vetelik azokat a szereket, amelyek kik�r�lj�k �ket nyavaly�ikb�l, a v�d�olt�sokra sokszor �gyet sem vetnek - m�rmint am�g s�lyos j�rv�ny nem t�nik fel.
A hatalmas t�keinjekci� azonban seg�thet meggy�zni a gy�gyszergy�rt�kat, hogy �rdemes olt�anyaggal foglalkozniuk. Az �sszetett gy�rt�si el�k�sz�letek k�s�bbi v�llalkoz�sok pr�bamenetek�nt szolg�lhatnak. Ez �dv�s dolog, mert a szakemberek tiszt�ban vannak azzal, hogy el�bb-ut�bb val�ban veszedelmes v�russal ker�l�nk szembe. Amikor pedig ez bek�vetkezik, h�l�san vessz�k majd tudom�sul, hogy az emberis�g k�pes v�d�olt�ssal meg�vni mag�t.

�T TANULS�G A M�LTB�L

Gyakorlatilag megj�solhatatlan, hogy egy influenzav�rus milyen k�nnyen jut majd �t egyik emberr�l a m�sikra, �s milyen m�rt�kben k�ros�tja az eg�szs�get. A t�rt�nelem mindazon�ltal hasznos t�mpontokat ny�jt. �me, n�gy �letment� m�ltb�li tanuls�g:

AMI BEV�LIK: Bez�r�sok, tilalmak

Az 1918-19-es spanyoln�thaj�rv�ny h�rom hull�mban s�p�rt v�gig a vil�gon, �s k�zel 50 milli� emberrel v�gzett. Minneapolisban �s Milwaukee-ban azonban a hal�loz�si ar�ny kevesebb mint a fele volt olyan v�rosok�nak, mint Baltimore, Boston �s San Francisco. Egyik ok: a k�z�pnyugati nagyv�rosok elk�l�n�tett�k a betegeket, bez�rt�k az iskol�kat �s a templomokat, betiltott�k a nyilv�nos rendezv�nyeket. Ugyanakkor a philadelphiai illet�kesek hazafias megfontol�sb�l visszautas�tott�k, hogy betilts�k a gy�l�seket, felvonul�sokat, �s a helyi lapok lekicsinyelt�k az influenza s�lyoss�g�t. Ennek k�vetkezt�ben az USA v�rosai k�z�l Philadelphi�ban volt a legmagasabb a haland�s�g. Az effajta int�zked�sek term�szetesen neh�zs�gekkel j�rnak: az iskol�k bez�r�sa sok sz�l�t k�nyszer�thet arra, hogy t�vol maradjon a munkahely�r�l, �s ez megterheli a gazdas�got. Az amerikai hivatalos szervek azt tan�csolj�k, hogy ha a v�rus nem v�lik agressz�vabb�, az iskol�k a lehet� legtov�bb tartsanak nyitva.
Megsz�vlelend�  K�rdezze meg gyermeke iskolaigazgat�j�t, milyen esetben z�rj�k be az int�zm�nyt, �s k�sz�lj�n fel. Sz�ks�g eset�re tervezz�k meg bar�taival a k�z�s gyermekfel�gyeletet; besz�ljen f�n�k�vel, nem v�gezheti-e otthon a munk�j�t.

AMI BEV�LIK: A gyermekek korai beolt�sa

Ki kap influenzaolt�st? Term�szetesen az id�s emberek. V�delm�k fokoz�s�nak fontos eszk�ze azonban az is, ha beoltj�k gyermekeiket �s unok�ikat. Az id�sebbek szervezete ugyanis nem reag�l el�g hat�konyan a vakcin�ra, ez�rt az csak r�szleges v�delmet ny�jt. Ugyanaz a vakcina a fiatalokban sokkal er�sebb immunit�st alak�t ki. R�ad�sul a gyerekek m�sokn�l ink�bb v�lnak �szrev�tlen hordoz�kk�, �gy a t�netek megsz�n�se ut�n m�g ak�r t�z napig �tadhatj�k a v�rust.
Megsz�vlelend�  Akkor is �rdemes beoltatnia a csal�dj�t, ha az influenza v�rhat�an enyhe lefoly�s� lesz, m�r csak az�rt is, mert egyes vil�gj�rv�nyokn�l a m�sodik hull�m �ld�kl�bbnek bizonyult, mint az els�. A CDC azt p�rtolja, hogy a gyermekek �s a fiatalok az els�k k�z�tt kapj�k meg a "vil�ginfluenza" elleni olt�st. Szint�n el�nyt �lveznek az id�lt betegs�gekben, �gy diab�teszben �s sz�v- vagy t�d�-rendelleness�gekben szenved�k, tov�bb� a terhes n�k, mivel a sz�v�dm�nyek �ket fokozottan vesz�lyeztetik.

AMI BEV�LIK: A kicselezhetetlen v�d�olt�s

Azoknak a szervezet�ben, akik megkapj�k az influenz�t, ellenanyagok termel�dnek, �s ezek oltalmat adnak nekik, ha a k�s�bbiekben ugyanazzal a v�russal tal�lkoznak. A v�rus azonban fokozatosan mut�l�dik, olykor annyira, hogy ism�t megfert�zi az �rintetteket. A virol�gusok �s j�rv�nytani szakemberek ez�rt �lland�an l�p�sh�tr�nyban vannak. Febru�rban megj�solj�k, mely v�rust�rzsek lesznek forgalomban �sszel, �s a gy�gyszergy�rt�k vakcin�kat k�sz�tenek, hogy e konkr�t t�rzsekkel szemben v�detts�get k�n�ljanak. �hatatlanul el�fordul, hogy az el�rejelz�sek t�vesnek bizonyulnak. - �ri�si el�nyt jelentene egy univerz�lis vakcina - mondja dr. E. John Wherry, a philadelphiai Wistar Int�zet munkat�rsa olyan olt�anyagra utalva, amely �veken �t oltalmat ny�jtana, mivel a v�rus olyan r�szeit venn� c�lba, amelyek v�ltozatlanok maradnak. � is ilyen vakcina kidolgoz�s�ra t�rekszik. Ehhez m�g hossz� utat kell megtenni, de r�szleges megold�s tal�n m�r rendelkez�sre �ll. Ha a vakcin�t adjuv�nssal (hat�sjav�t�val, az immunrendszert serkent� anyagok kever�k�vel) eg�sz�tik ki, a jelek szerint influenzav�rusok eg�sz sora ellen ny�jt v�detts�get. Teh�t m�g ha
a v�rus mut�l�dik is, az adjuv�nssal beadott olt�anyag akkor is v�d�pajzsot jelenthet.
Megsz�vlelend�  �gy t�nik, hogy valamif�le term�szetes keresztv�detts�g �rv�nyes�l enn�l a v�rusn�l: mintha a 60 felettieket nem nagyon fert�zn�. Egy kor�bbi influenzafert�z�s nyom�n az immunrendszer�k megtanult v�dekezni a jelenlegi ellen. A v�delem legjobb m�dszere a gyakori k�zmos�s, �s igyekezzen eleget aludni, j�t tesz az immunrendszer�nek.

AMI BEV�LIK: A mell�khat�sok kutat�sa

Egy 1976 novemberi est�n a 39 �ves June E. Roberts hirtelen �gy �rezte, mintha elg�mberedtek volna az ujjai. M�snap reggel a virginiai teniszoktat� nem b�rt f�lkelni az �gyb�l. T�bb mint egy h�napon �t nem tudta mozgatni a v�gtagjait, m�g a szem�t sem volt k�pes behunyni. Lassacsk�n f�l�p�lt, de teniszezni soha t�bb� nem tudott. Guillain-Barr�-szindr�ma l�pett f�l n�la, olyan rendelleness�g, amelyben az immunrendszer �ltal termelt ellenanyagok a beteg idegrendszer�t t�madj�k meg. Az influenza elleni v�d�olt�s v�ltotta ki. Nem tudni, mi�rt, de a t�netegy�ttes t�bb mint 500 embert �rintett. Vagyis: a v�dekez�s mindig kock�zattal j�r.
Megsz�vlelend�  A CDC intenz�ven kutatja a vakcina lehets�ges h�tul�t�it, hogy gyorsan �szlelhesse az el�re nem l�tott vesz�lyeket. A szak�rt�k szerint azonban az influenza elleni vakcin�k ritk�n id�znek el� s�lyos mell�khat�sokat, ilyesmi a mostani esetben sem v�rhat�. Konkr�tan Guillain-Barr�-szindr�m�s esetekre sem sz�m�tanak, mert a sert�sinfluenza-v�rus jelent�sen elt�r att�l, amelyhez 1976-ban k�sz�lt vakcina.

AMI BEV�LIK: Helyi ellen�rz�s

Hab�r a CDC �s az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet sokat besz�l arr�l, mik�nt kell reag�lni az influenz�ra, az igazi d�nt�seket a helyhat�s�gok hozz�k majd meg. - Az Egyes�lt �llamokban minden helyben zajlik - mondja dr. David Spencer, a CDC volt igazgat�ja. - A dolog �rnyoldala: �gy val�sz�n�leg egym�snak ellentmond� tan�csokat kapunk.
Megsz�vlelend�  Vegyen m�ly l�legzetet, �s k�sz�lj�n fel n�mi z�rzavarra. Hasznos felvil�gos�t�st ad p�ld�ul az eum.hu/uj-influenzavirusrol weboldal.