A csoport munk�j�t t�bbek k�z�tt biofizikus, evol�ci�biol�gus, �s matematikus is seg�ti. Eredm�nyeik rem�lhet�en megmagyar�zz�k azt is, hogy hogyan viselkednek a gazdav�lt� v�rusok (p�ld�ul a mad�rinfluenza vagy a H1N1) a k�rnyezeti h�m�rs�klet n�veked�se mellett. „Egy nagyon egyszer� k�s�rletr�l van sz�, de val�j�ban �r�lt �tlet h�z�dik a h�ta m�g�tt” – fogalmazott Holly Wichman, a kutat�csoport evol�ci�biol�gusa. – „Ha kider�l, hogy a felmeleged�s hat�ssal van a v�rusok terjed�s�re, az hatalmas jelent�s�ggel is b�rhat.” A vizsg�lat alatt haszn�lt v�rus a ΨX174 bakteriof�g. Ez a v�rus volt az els�, aminek siker�lt t�rk�pezni a g�n�llom�ny�t, gyors sokszoroz�d�sa �s kis g�nk�szlete miatt a tud�sok el�szeretettel haszn�lj�k evol�ci�s vizsg�latok sor�n. Kor�bbi kutat�sokb�l m�r kider�lt, hogy a magasabb h�m�rs�kletek t�l�l�s�t lehet�v� tev� mut�ci�k a v�rus k�ls� burk�nak stabilit�s�t is jav�tj�k. Ez azonban tov�bb seg�theti az �j mut�ci�k kialakul�s�t, ami hossz� t�von a fajok k�z�tti terjed�s k�pess�g�nek n�veked�s�vel is j�rhat.