Eg�szs�gesebb h�tk�znapok Magyarorsz�gon lassan k�t �vtizede tartanak agykontroll tanfolyamokat, �s majdnem k�tsz�zezren v�gezt�k el. K�z�l�k 1350 feln�tt – akiknek az �tlag�letkora 41 �v volt – a tanfolyam elv�gz�se ut�n k�t �s f�l �vvel r�szt vett egy felm�r�sben, amelynek eredm�nye elgondolkodtat�. Eszerint a m�dszert alkalmaz�k hosszabb t�von k�r�lbel�l egyharmad�ra cs�kkentett�k a gy�gyszerfelhaszn�l�sukat, csaknem fel�re a megbeteged�seik sz�m�t, illetve jelent�sen javult �ltal�nos eg�szs�gi �llapotuk, energiaszintj�k �s hangulatuk. Boldogabb �let Pilar Usanos Tamayo, a Madridi Egyetem munkat�rsa hosszasan kutatta a Silva-f�le agykontroll hat�s�t, s arr�l k�tk�tetes k�nyvet �rt. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a jelent�s hangulati javul�s els�sorban annak k�vetkezm�nye, hogy a tanfolyamot v�gzettek m�r sokkal kev�sb� �rzik magukat az �let sodr�d� �ldozatainak, �s sokkal nagyobb m�rt�kben tudj�k uralni �let�k esem�nyeit.

Ha van olyan m�dszer, amelyik alkalmas a stressz levezet�s�re, az alv�szavar megsz�ntet�s�re, illetve seg�t a doh�nyz�s vagy egy�b k�ros szok�s sz�m�z�s�ben, akkor azt �rdemes megismerni. S�t, m�g ha er�s�ti a mem�ri�t �s hat�konyabb� teszi a tanul�st, valamint a tartal�kenergi�k mozg�s�t�s�ban minden �l�nk�t� szer n�lk�l seg�t�t�rs: j�l j�het pl. nyelvtanul�skor vagy �jszakai aut�vezet�skor! De ez a technika arra is kiv�l�, hogy megtal�lja az ember az elveszett t�rgyait, fel tudjon �bredni �breszt��ra n�lk�l, net�n megsz�ntesse a k�nz� migr�nt. Az agykontrollal mindez megval�s�that�: az agy, pontosabban az elme, a gondolkod�s �tprogramoz�s�val. Ez az elj�r�s azt haszn�lja ki, hogy az emberek egy felm�rhetetlen kapacit�s�, �rz�keny intelligenci�j� kompj�tert birtokolnak. Ez a csod�latos rendszer az agy, az elmem�k�d�sek lakhelye. K�pess�geinek csup�n n�h�ny sz�zal�k�t haszn�lja ki, r�ad�sul sokszor meg is terhelik lemond�, rossz �zenetekkel. A gondolatok pozit�vv� alak�t�s�hoz egy ellazult, nyugodt, befel� fordul� �llapotba kell ker�lni, amikor az elme sokszorosan jobban befoly�solhat� gondolatokkal, k�pzelettel, szavakkal, mint �beren. A k�znyelv arra a folyamatra, amikor valaki m�dosult tudat�llapotba ker�l, a „lemegy alf�ba” kifejez�st alkalmazza. Ez az �llapot l�trej�n minden ellazul�skor, p�ld�ul akkor is, amikor valaki merengve b�mulja a t�v�t. Az agykontroll csak felhaszn�lja az ellazul�s adta lehet�s�geket. Itt nem k�ls� hat�sra kell gondolni, hanem mindenki saj�t gondolataival befoly�solja a szervezet�t. Az agykontroll val�j�ban �nkontroll: az �let, a szervezet f�l�tti ellen�rz�s. A legjobb �rtelemben vett �nuralom alak�that� ki vele. Aj�nlhat� minden olyan betegnek is, aki szeretne r�szt venni saj�t eg�szs�g�nek helyre�ll�t�s�ban, illetve mindazoknak, akik az �let�kben felmer�l� probl�m�kat hat�konyabban k�v�nj�k megoldani, esetleg csak jobban akarj�k �rezni magukat. Egyed�l az orvosi kezel�s alatt �ll� pszichi�triai vagy elmebetegek eset�ben k�tik a tanfolyamon val� r�szv�telt a szakember enged�ly�hez.

Orvosilag bizony�tott t�ny, hogy ha valaki ellazult �llapotban eg�szs�gesebbnek k�pzeli mag�t, akkor az immunrendszer�t er�s�ti, befoly�solja, mintha a gondolatait a szervezete parancsnak tekinten�. Ha �lland�an a betegs�gre gondol, negat�v gondolatokat �r�l mag�ban, akkor el�bb-ut�bb akaratlanul is meger�s�ti, meg is teremti a kellemetlen helyzeteket, t�neteket. Mi�rt ne lehetne igaz ennek az ellenkez�je is? J� p�lda erre a placeb�hat�s: a betegek nagy r�sze meggy�gyul a hat�anyag n�lk�li, de hat�sosnak hitt gy�gyszert�l is, vagyis ilyenkor nem a vegyszer, hanem az elm�je, a gondolatai, a hite, a bizalma ind�tja el a pozit�v v�ltoz�sokat. Az agykontrollban is az �nkorl�toz�, visszafog� hiedelmek „nagytakar�t�sa” az els� l�p�s, �s e gondolatok kicser�l�se pozit�v c�lokra. Ennyi csak a tr�kk – de ma m�r gy�gyul�sokr�l �s egy�b eredm�nyek el�r�s�r�l sz�l� sikert�rt�netek ezrei mutatj�k, hogy ez a fajta „var�zslat” nagyon is j�l m�k�dik.