Deiana professzor �s a Sassari Egyetem kutat�ib�l �ll� csoportja Szard�nia sz�z�ves �s ann�l id�sebb lak�it vizsg�lja, f�leg azokat, akik Nuoro tartom�ny belsej�ben, a t�voli hegyekben �lnek. A professzor Akea (az A Kent’annos k�sz�nt�sb�l) nev� kutat�sa sor�n 1999-ben 66 olyan embert tal�lt Nuor�ban, aki sz�z�ves vagy ann�l id�sebb. Mivel a lakoss�g sz�ma 265 ezer f�, a sz�z�vesek ar�nya a nyugati vil�gbeli �tlag h�romszorosa. - M�sutt mindenhol n�gy-egy a n�-f�rfi ar�ny a sz�z�vesn�l id�sebbek k�r�ben - mondja Deiana. - Szard�ni�n kett� az egyhez.

Ezek a mutat�k annyira k�l�nlegesek, hogy a tudom�nyos vil�g eleinte el sem hitte. A demogr�fusok felm�r�sei azonban igazolt�k, de el�g csak k�r�ln�zni. Mindenkinek, akivel besz�ltem vagy csak sz�t v�ltottam, van legal�bb egy 90-100 �ves rokona. �s n�luk fiatalosabb �regeket nemigen l�tni. Egyed�l �lnek, f�znek maguknak, boltot vezetnek, vad�szni j�rnak, kilom�tereken �t terelgetik juhaikat, �s rendk�v�l szik�rak.

Mi t�bb, k�szs�gesen beavatj�k titkaikba a kutat�kat, akik meglep� t�nyez�k egy�tthat�s�t fedezt�k fel. Ezek: a kem�ny munka, egyfajta bor�s pragmatizmus, a hat�kony sz�vv�d� polifenolokban gazdag bor rendszeres fogyaszt�sa, t�panyagd�s �trend, valamint egy k�zelm�ltbeli meglep� felfedez�s, amely az elfogyasztott �tel mennyis�g�re vonatkozik.

A helyes hozz��ll�s

A 97 �ves, �l�nk tekintet�, gondosan f�s�lt d�s �sz haj� Quirino Demurtas �r�mmel elmagyar�zza, mi az oka, hogy � ilyen hossz� �s eg�szs�ges �letet �l: - Nem hiszek a gy�gyszerekben. - Nuoro egy sz�z �ven fel�liekben b�velked�, Ogliastra nev� r�sz�ben �ld�g�l�nk. - Szerintem a gy�gyszerek nem hatnak igaz�n, az orvosok meg sokszor k�s�rleti ny�lnak haszn�lnak benn�nket - mondja Demurtas.

Akkor mi�rt van itt, a v�rosa csillog� �j klinik�j�n, mi�rt hagyja, hogy k�s�rleti ny�lk�nt kezelj�k? J�l �rzi mag�t itt, magyar�zza el Demurtas. Azonk�v�l, mint mondja: - Dr. Pilia �desanyja j� bar�tom.

Dr. Pilia, azaz Giuseppe Pilia j�k�p�, fiatal genetikus, aki a St. Louis-i Egyetemen t�lt�tt n�h�ny �v ut�n visszat�rt sz�l�faluj�ba, hogy az amerikai �reged�skutat� Int�zet t�mogat�s�val felder�tsen n�h�ny t�nyez�t, melyek hozz�j�rulnak honfit�rsai kiv�teles eg�szs�gi �llapot�hoz. �desanyja seg�ts�g�vel ("� mindenkit ismer!") a vid�k t�zezer lak�ja k�z�l hatezret m�r bevont a vizsg�latba.

Pilia megmutatja nekem az ultrahangk�sz�l�keket, amelyekkel munkat�rsai a lakosok ver��rfalainak vastags�g�t m�rik. �ltal�ban min�l id�sebb valaki, ann�l vastagabbak �s merevebbek az �rfalai, teh�t ann�l t�bb es�lye van r�, hogy sz�vrohamot kapjon. �m egyes embereknek m�g �let�k derek�n t�l is rugalmasak maradnak az �rfalaik, a ver��rfalak vastags�ga teh�t j�l mutatja az illet� "val�di" �letkor�t. Megn�zz�k a Demurtas ereir�l k�sz�lt felv�teleket. Az eg�szs�ges ver��rfal vastags�ga 0,3 �s 0,8 mm k�z�tti �rt�k; aki� 0,8-n�l vastagabb, az komoly kock�zati t�nyez�nek sz�m�t a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek szempontj�b�l. Demurtas� 0,62 mm.

- Vagyis olyanok az erei, mint egy �tven�ves�i?

- Igen - mondja Pilia, mik�zben � maga is el�sz�r n�zi meg Demurtas eredm�ny�t. - H�ha!

Hogyan lehet az, hogy Demurtas erei fele olyan gyorsan �regednek, mint egy �tlagember�i? Pilia azt mondja, hogy az �r�kl�tt hajlamnak van benne szerepe, de vizsg�latai szerint nem sok. Vagyis a k�rnyezeti t�nyez�k nagyobb szerepet j�tszanak. P�ld�ul, mint Demurtas der�l�t�nak aligha nevezhet� �letszeml�lete.

- Ha k�rdez�sk�dik errefel�, azt fogja hallani, hogy az emberek itt, Ogliastr�ban depresszi�sak - mondja Pilia, de hangs�lyozza, hogy ez a depresszi�nak nem a szorong�ssal �s �r�sszeh�z� stresszel j�r� t�pusa.

Szard�nia az �vsz�zadok sor�n igen sok megpr�b�ltat�snak volt kit�ve, egyik h�d�t� a m�sikat k�vette. Ek�zben a sziget belsej�ben �l�k saj�tos hozz��ll�st alak�tottak ki: amit az idegenek el tudnak tolni, azt �ltal�ban el is tolj�k, teh�t jobb csak arra a n�h�ny hekt�rnyi szikl�ra �s zuzm�ra figyelni, ami az �v�k. Aki olyan ereket szeretne, melyek hagyj�k sz�z �vig �lni, annak ugyanilyen fanyar fatalizmussal kellene reag�lnia j�ra �s rosszra egyar�nt. Ahogy Demurtas fogalmazott: - Egyszer megk�rdezte t�lem egy l�ny, hogy mit kell tennie, ha olyan sok�ig akar �lni, mint �n. Azt feleltem neki, hogy nem szabad fiatalon meghalni.

K�rem a sajtot!

Sokan v�lik �gy, hogy a szard�niai �regek a f�ldk�zi-tengeri �trendnek, a sok halnak, z�lds�gnek �s �rfaltiszt�t� ol�vaolajnak k�sz�nhetik magas �letkorukat. T�vednek. - A sz�z�vesn�l id�sebbek nagy r�sze hegyi p�sztor - magyar�zza Pilia, mik�zben le�l�nk egy asztalhoz a sziget belsej�ben l�v� La Pineta nev� vend�gl�ben.

Friss juhtejb�l erjesztett juhsajtkock�kkal kezd�nk. A pistoccu nev� keny�r lapos �s kem�ny. Ezt s�r� gombaleves k�veti, a f� fog�s pedig s�lt malac �s b�r�nyp�rk�lt. Sajttal z�runk.

B�r a sz�z �v k�r�liek v�lhet�leg csak egy h�ten egyszer �tkeznek ilyen b�s�gesen, az �telek egy r�sze, a t�bbf�le sajt �s a pistoccu szinte minden alkalommal asztalra ker�l. A szard�niai �regekre sokkal ink�bb az van kedvez� hat�ssal, amit a nem d�zs�l�s napokon fogyasztanak, vagyis a rengeteg friss gy�m�lcs, a di�, a magvak, a l�bab �s z�lds�gf�l�k, melyek a benn�k l�v� rostok, n�v�nyi vitaminok �s �sv�nyok j�volt�b�l folyamatosan tiszt�tj�k az em�szt�rendszer�ket.

Mi van a borban?

Efisio Puddu, az egykori k�m�ves, aki nemr�g �nnepelte 102. sz�let�snapj�t, Selargiusban �l a csal�dj�val, melynek tagjai k�r�lvesznek benn�nket a takaros eb�dl�ben. K�t fi�unok�ja, Andrea �s Fabio is ott van. - Mindig m�rt�ktart�an �ltem - mondja Efisio. - Soha nem ittam sokat. Norm�lisan �ltem. Normalmente!

Megk�rdezem a Puddu csal�d tagjait, hogy �k is olyan sok� fognak-e �lni, mint Efisio. Nevetnek. - Megc�lozzuk a 120-at - feleli a l�nya, Rosaria. De a szik�r, izg�-mozg� unoka, Fabio a fej�t ingatja. - Val�sz�n�leg nem - mondja. - Az �r�kl�tt hajlam seg�t, de az �letforma n�lk�l nem. Nagyap�m rengeteg fizikai munk�t v�gzett, de nem �rte annyi stressz. �s akkoriban kevesebbet ettek, kevesebbet ittak.

A nagyapja b�lint. Hogyan �tkezik, k�rdezem t�le. - Normalmente! - feleli. Reggel tejesk�v�, semmi m�s. Eb�dre friss minestrone leves, azt�n egy kis t�szta �s bab, gy�m�lcs, di�, esetleg egy kis h�s �s sajt. Vacsor�ra ugyanez, csak kevesebb. �s minden �tkez�shez egy poh�r v�r�sbor.

A hossz� �letet kutat�k k�z�l t�bben a kal�riakorl�toz�st tartj�k a leghat�konyabb eszk�znek, amivel az �lettartam megn�velhet�. A kevesebb energia k�v�lr�l �rkez� hat�s�ra a szervezet �gy v�laszol, hogy fokozza a sejtregener�l�d�s �tem�t. Egyesek m�r k�s�rleteznek egy er�sen korl�tozott, napi 1500 kal�ri�s di�t�val. A szard�niaiak a jelek szerint ugyanezt az �letet meghosszabb�t� eredm�nyt �rt�k el a napi 1800-2000 kal�ria fogyaszt�s�val, ami 200-400-zal kevesebb, mint amennyivel �n t�m�m magam. Azt�n fokozz�k a hat�st azzal, hogy a hegyoldalon termesztett sz�l�b�l k�sz�lt h�zi bort isznak, amiben rengeteg a polifenol.

Mik�zben Fabio a hagyom�nyos �letforma megsz�n�se felett sajn�lkozik, az � �trendje azt mutatja, hogy a dolgok m�gis folytat�dnak, �s l�tom a megd�bbent� hasonl�s�got a fiatal �s az id�s f�rfi k�z�tt. Fabio ugyanolyan szik�r, ugyanolyan sz�gletes az arca, ugyanolyan lehangolt, de � sem szorong - ak�r a nagyapja. Ha valaki a szob�ban �l�k k�z�l meg�ri a 100. �let�v�t, fogadni merek r�, hogy � lesz az.