Ha �n �lmos egy munkanap d�lut�nj�n, nagy val�sz�n�s�ggel k�nyszer�tenie kell mag�t az �bren marad�sra. Ha viszont Spanyolorsz�gban t�r r� �nre a szundik�lhatn�k, ott b�tran elvonulhat szieszt�zni, mivel ott annak hagyom�nya van.
Az adott kult�ra legal�bb annyira befoly�solja, hogy mikor alszunk, mint a biol�gia - �s a F�ld k�l�nb�z� pontjain rendk�v�l elt�r�k a szok�sok. Ha p�ld�ul valakinek Kenya egyes �szaki vid�kein k�sz�l lecsuk�dni a szeme egy megbesz�l�s k�zben, senkinek szeme se rebben, ha az illet� be is hunyja. Dr. Carol Worthman antropol�giaprofesszor �s az atlantai Emory Egyetem �sszehasonl�t� Hum�nbiol�giai Laborat�rium�nak igazgat�ja arr�l mes�l, amikor l�tta a gabra p�sztort�rzs vezet�it fontos �gyeket megbesz�lni. - Egyszer csak egyik�k a fej�re h�z valami text�li�t, �s elalszik - mondja. - N�lunk ez elbocs�t�st vonna maga ut�n, de ott nem olyan szigor�ak a hat�rok a mikor lehet elaludni, �s a mikor nem k�z�tt.
Sok orsz�gban ez a rugalmass�g gyermekkorban kezd�dik, mert a gyermekek �lland�an a sz�leikkel vannak. P�ld�ul sok Bali szigeti spiritu�lis r�tus �jszaka zajlik �s hajnalig tart: a gyerekek �s a feln�ttek akkor alszanak el, amikor sz�ks�g�t �rzik, a kisbab�k pedig megtanulnak l�rma �s zene k�zepette elszund�tani, mely k�pess�g�ket feln�ttkorukig meg�rzik.
A Nyugat �s a vil�g m�s r�szei k�z�tti egyik legf�bb k�l�nbs�get az jelenti, hogy egy�tt alszunk-e, vagy k�l�n. �j-Guinea �s Indon�zia egyes k�z�ss�geiben p�ld�ul a l�lek meg�v�sa �rdek�ben alszanak egy�tt az emberek. - �gy tartj�k, hogy amikor alszunk, �tl�p�nk a szellemvil�gba, de visszah�znak azok, akikkel vagyunk - magyar�zza Worthman. - Aki egyed�l alszik, esetleg fel sem �bred.

Gilda Morelli, a Boston College antropol�gusa, �sszehasonl�totta az Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�n �l� �s a guatemalai maja indi�n sz�l�k altat�si szok�sait. A maja bab�k �jjel-nappal egy�tt vannak az �desanyjukkal, az � h�tukon vagy �l�kben alszanak el, mik�zben az amerikai sz�l�k h�l�ruh�val, altat�dalokkal, f�rd�ssel �s elalv�s el�tti mes�kkel r�tuss� form�lt�k az elalv�st - �s gyakorta szembes�lnek az �gyba b�j�s elleni hangos tiltakoz�ssal.
Jodi Mindell, a philadelphiai St. Joseph Egyetem pszichol�giatan�ra, a Johnson’s t�mogat�s�val vezetett egy felm�r�st, amelyben csaknem harmincezer h�rom �v alatti gyermek alv�si szok�sait elemezt�k. A korai eredm�nyek szerint az �zsiai orsz�gokban �l� gyermekek 86 sz�zal�ka alszik a sz�lei h�l�szob�j�ban, m�g a f�leg az europid rasszhoz tartoz�k lakta orsz�gokban csup�n 22 sz�zal�k.
Ennek egyik hat�sa, hogy mivel a d�nt�en europidok lakta orsz�gokban est�nk�nt hamarabb fektetik le a gyerekeket, hosszabb ideig alszanak, mint az �zsiai orsz�gokban �l� gyerekek. - Az okok egy r�sze nyilv�nval�an kultur�lis - mondja Mindell. - Egy ausztr�l orvos mondta, hogy "Itt nincs mit csin�lni f�l nyolc ut�n", �s az emberek ez�rt fektetik le a gyermekeiket kor�bban.
Ugyanakkor Jap�nban �s Kore�ban a csemet�k addig nem b�jnak �gyba, m�g a papa haza nem �r. Arrafel� �ll�t�lag sz�mottev� az alkoholfogyaszt�s - a f�rfiak gyakran isznak munka ut�n -, �gy �ltal�ban este 10.30-11 el�tt ritk�n �rnek haza, �s a gyerekeik addig nem fekszenek le.
Morelli meg�llap�t�sai egybev�gnak ezzel. - Azokban a k�z�ss�gekben, ahol �n dolgozom, a gyerekek szerves r�szei a feln�tt vil�gnak. Csak a nyugati orsz�gokban �rzik �gy, hogy a kicsiknek a sz�leikt�l k�l�n kell aludniuk, �s h�tkor m�r �gyban kell lenni�k, mert "ig�nylem, hogy a f�rjemmel/feles�gemmel t�lthessek id�t".
Az angol �s amerikai csal�dok tagjai val�j�ban csak az ipari forradalom idej�n kezdtek el k�l�n aludni, �s 1920 k�r�l v�lt igaz�n k�v�natoss�, hogy a kicsik egyed�l aludjanak. E v�ltoz�snak t�bb lehets�ges magyar�zata van. A t�bbszob�s lak�sok csak az elm�lt k�tsz�z �vben v�ltak megszokott� az �tlagemberek sz�m�ra. Vannak olyan elm�letek is, amelyek az egyh�zi nyilatkozatokkal hozz�k ezt kapcsolatba a bujas�g �s olyan esetek t�rgy�ban, amikor az any�k gy�n�s k�zben azt �ll�tott�k, hogy alv�s k�zben v�letlen�l fulladt meg a gyermek�k, holott a nyomor miatt sz�nd�kosan fojtott�k meg. M�sok egyszer�en azzal hozz�k �sszef�gg�sbe, hogy az angol �s amerikai t�rsadalom nagyra �rt�keli a f�ggetlens�get.
Az egy�tt alv�s azonban val�sz�n�leg eg�szs�gesebb. A k�zelm�ltban v�gzett vizsg�latok arra utalnak, hogy a sz�l� �s a gyermek k�zels�ge el�seg�ti a bab�k l�gz�s�nek �s testh�m�rs�klet�nek szab�lyoz�s�t, �s tal�n n�mi v�delmet k�n�l a hirtelen csecsem�hal�l szindr�ma ellen. (Angli�ban ez id� szerint azt aj�nlj�k, hogy a bab�k hat h�napos korig a h�tukon aludjanak a sz�leik szob�j�ban l�v� kis�gyban. A csecsem� sz�l�i �gyban val� altat�sa viszont egyes felm�r�sek szerint fokozza a kock�zatot.)
Az �ghajlat is befoly�solja alv�skult�r�nkat. John Whiting antropol�gus kimutatta, hogy a fejl�d� vil�gban a f�rfiak �s n�k azokon a helyeken szoktak egy�tt aludni, ahol a h�m�rs�klet rendszeresen 10 Celsius-fok al� esik. A h�m�rs�kleten k�v�l azonban a f�ny is szerepet j�tszik.

Biol�giai �r�nk adott id�szakot �r el� az alv�sra: a bes�t�ted�s serkenti a melatonin nev� hormon termel�s�t, amely �lmoss�got v�lt ki. A hajnalban er�s�d� f�ny hat�s�ra cs�kken a melatonin el��ll�t�sa, �s n�vekszik a kortizontermel�s, ami n�veli a v�rnyom�st �s a v�rcukorszintet, teh�t �berebbek lesz�nk. Ez remek�l m�k�dik az Egyenl�t� menti vid�keken, ahol az �jszaka gyorsan k�sz�nt be �s m�lik el, tov�bb� az �jszak�k eg�sz �ven �t ugyanolyan hossz�ak. A sarkvid�kekhez k�zelebb azonban ez m�sk�pp van.
Az edinburgh-i Alv�sk�zpont igazgat�ja, dr. Chris Idzikowski elt�lt�tt n�mi id�t Lappf�ld fagyos t�jain, ahol �vszakonk�nt nagyok a k�l�nbs�gek a f�ny mennyis�g�ben. - A t�l, azaz a hosszabb �jszak�k bek�sz�nt�vel az emberek hajlamosak az alv�st k�t r�szre osztani. Alv�szavarnak is nevezhetn�nk, de val�j�ban alkalmazkod�s ez ahhoz, hogy t�bb id�t t�ltsenek az �gyban. - Mostan�ban a finnek egy r�sze f�nydobozokat haszn�l a f�nymennyis�g kiegyenl�t�s�re �s az alv�sid� �lland�s�t�s�ra.
A mesters�ges f�ny hi�nya azt jelentette, hogy a nyugat-eur�paiak t�bbs�ge m�g k�tsz�z �vvel ezel�tt is val�sz�n�leg hasonl� m�don t�lt�tte az �jszak�t. Roger Ekirch t�rt�n�sz szerint az iparosod�s el�tti id�kben az emberek n�h�ny �r�n �t "els� �lmot" aludtak, amelyet �brenl�ti, "figyel�" peri�dus k�vetett, amikor egy-k�t �r�n �t im�dkoztak vagy besz�lgettek, azt�n egy "m�sodik" vagy "reggeli" alv�sid�szak k�vetkezett. A vil�g egyes r�szein, ahol nincs mesters�ges f�ny, az emberek a s�t�ts�g idej�n �ltal�ban t�bbsz�r elalszanak �s f�l�brednek, nincs �lland� alv�sid�.

Az elektromos vil�g�t�s azt jelenti ugyan, hogy a nyugatiak akkor dolgozhatnak �s j�tszhatnak, amikor akarnak, de ennek a nappali alv�s, a szieszta hagyom�ny�ra semmilyen hat�sa nem volt. N�mely kult�r�kban mindm�ig ragaszkodnak ehhez a trad�ci�hoz, mely eredetileg az �ghajlathoz val� alkalmazkod�s volt, vagyis a legmelegebb id�szakban alszanak, �s a h�v�sebb �r�kban, a nap elej�n �s v�g�n dolgoznak. Ez gondot okozhat azoknak, akiknek az �letritmus�ba nem illik bele a d�lut�ni pihen�.
- Egy Barcelon�ban rendezett konferenci�n a f�rjem azt tapasztalta - mes�li Morelli -, hogy spanyol koll�g�i szieszt�ztak, �s k�s� este vacsor�ztak, az amerikaiak viszont eg�sz nap dolgoztak, �s reggel 6-kor kezdtek �rtekezleteket. A f�rjem nagyon kimer�lt.
Bizony�tott t�ny, hogy a szieszta-kult�ra j�t tesz az eg�szs�gnek. Dr. Dimitrios Trichopoulos, a bostoni Harvard K�zeg�szs�g�gyi Iskola munkat�rsa 24 ezer eg�szs�ges g�r�g feln�tt bevon�s�val v�gzett felm�r�st annak meg�llap�t�s�ra, hogy a t�rs�gben csak a h�res mediterr�n �trendnek tulajdon�that�-e a sz�vkoszor��r-megbeteged�sek kis gyakoris�ga, vagy m�s �letm�dbeli t�nyez�k is befoly�solj�k. Azt tal�lt�k, hogy akik egy h�ten legal�bb h�romszor harminc percig vagy tov�bb szieszt�znak, azokn�l 37 sz�zal�kkal alacsonyabb annak kock�zata, hogy sz�vbetegs�gben halnak meg, mint azokn�l, akik ezt nem teszik. - A szieszta feltehet�en stresszold� - jegyzi meg -, �s a stresszt persze a sz�vbetegs�g egyik rizik�faktorak�nt tartjuk sz�mon.
Trichopoulos hangs�lyozza, hogy a szieszta sz�vbetegs�g-megel�z� hat�sa nem kell�en bizony�tott, de melegen aj�nlja mint kellemes id�t�lt�st. - A szieszta bizonyos �rtelemben olyan, mintha az ember meghosszabb�tan� az �let�t, mert d�lut�n n�gykor vagy �tkor frissen �s �d�n kezdhet akt�van tev�kenykedni.
Angli�ban neh�z megval�s�tani a hagyom�nyos k�t�r�s vagy hosszabb szieszt�t. A munkanapot m�sk�pp szervezik, �s sokan dolgoznak az otthonukt�l t�vol. Egyes szak�rt�k azonban a nap k�zbeni r�vid, h�sz percn�l nem hosszabb szundik�l�s mellett �rvelnek. - Amerik�ban �s Angli�ban a szund�t�st lustas�gnak tekintik, ami csak gyerekeknek �s �regeknek val� - mondja dr. Sarah Mednick, a Kalifornia Egyetem pszichi�triai tansz�-k�nek adjunktusa, aki k�nyvet �rt a szund�t�sr�l. - A jap�nok azonban messzemen�en t�mogatj�k a szundik�l�st, K�n�ban pedig a szundik�l�s a megbecs�l�s jele, mivel azt jelenti, hogy az illet� kem�nyen dolgozik.
Mednick szerint a hagyom�nyos szieszt�t neh�z volna ugyan meghonos�tani, de a c�gek m�r kezdik elfogadni, hogy p�nzt takar�thatnak meg a "friss�t� szund�t�s" t�mogat�s�val, mert a dolgoz�k �berebbek lesznek t�le, �s kevesebbet hib�znak. - K�nnyen belef�r az eb�did�be, �gy az ember ugyanannyi ideig dolgozik, de hat�konyabban v�gzi a munk�j�t.
Marcus de Guingand, a dolgoz�knak r�videbb szundik�l�st lehet�v� tev� EnergyPodokat gy�rt� MetroNaps nev� c�g �gyvezet� igazgat�ja �gy v�li, a kimer�lts�g rag�lyos a fejlett vil�gban. - Egyre t�bb dolog tart benn�nket �bren: a folyamatosan sug�rz� t�v�, az internet-hozz�f�r�s, a mobiltelefonok. Az emberek azt hiszik, t�bbet �rnek el, ha fel�ldoznak az alv�sidej�kb�l, de egy nemr�g elv�gzett amerikai vizsg�lat azt mutatta ki, hogy aki rendszeresen napi �t �r�n�l kevesebbet alszik, az olyan rosszul teljes�t, mint aki alaposan ber�gott. Ha valaki reggel �gy megy be a munkahely�re, hogy el�z�leg felhajtott n�h�ny poh�r italt, azonnal elbocs�tj�k, ha viszont hajnali h�romig dolgozik, m�g v�llon is veregetik.

Neil Harrison, a Milton Keynes-i Maintenance Management Limited �zemeltet�si igazgat�ja v�s�rolt egy EnergyPodot, amelyben a munkat�rsak nyugodtan szundik�lhatnak, mert elege lett abb�l, hogy a d�lut�ni megbesz�l�sek fabatk�t sem �rnek. Meggy�z�d�se, hogy az emberek frissebbek lettek, �s a kreativit�suk m�rt�ke is javult.
- �t �vig �ltem Franciaorsz�gban, �s azt a francia szok�st, hogy k�t �ra hosszat eb�delnek, a hat�konys�g �s a munkakedv hi�ny�nak tekintettem. Most m�r tudom, hogy ennek �pp az ellenkez�je igaz. Ez az eg�sz szundik�l�s-�gy h�romnegyed r�szben a megv�ltozott kult�r�r�l sz�l.