Az el�rhet� gy�gy�szati m�dszerek igen sz�les sk�l�n mozognak, a gy�gyszerekt�l �s a t�pl�l�k-kieg�sz�t�kt�l kezdve az akupunkt�r�n �s a massz�zson �t eg�szen a hagyom�nyos k�nai orvosl�sig �s az Ayurveda-gy�gy�t�sig terjednek. A fejlett �s a fejl�d� orsz�gokban is jellemz�, hogy t�bb k�l�nb�z� megk�zel�t�s l�tezik a panaszok kezel�s�re, de a k�rd�s mindenhol ugyanaz: hogyan v�lasztanak az emberek a k�l�nb�z� gy�gym�dok k�z�tt?

A felm�r�s szerint a d�nt�s els�sorban az orvosl�s szeml�let�vel k�thet� �ssze. A nyugati orvostudom�ny a test anyagis�g�ra fekteti a hangs�lyt, �s ok-okozati �sszef�gg�sek rendszer�ben t�rgyalja a betegs�geket, ehhez szigor� tudom�nyos kutat�sok adatait haszn�lja f�l. Ezzel szemben a hagyom�nyos k�nai gy�gy�t�s egy holisztikus szeml�letet k�vet, a testet �s a lelket egy rendszernek tekinti, �s indukt�v m�dszereket haszn�l a gy�gy�t�sban.

Az USA, valamint India �s K�na ter�let�n v�gzett kutat�ssorozat alapj�n az der�lt ki, hogy az emberek el�nyben r�szes�tik a k�nai orvosl�s megk�zel�t�s�t, ha nem tudj�k pontosan, hogy mi a betegs�g oka (bizonytalanok a diagn�zissal kapcsolatban). A holisztikus szeml�let ugyanis jobban toler�lja a bizonytalans�got, mint a nyugati orvostudom�ny. El�nyben r�szes�tik a t�vol-keleti m�dszereket az�rt is, mert oki megold�st k�n�l, szemben a nyugati orvosl�ssal, ahol a panaszok enyh�t�se van el�t�rben.

Ezek az eredm�nyek al�h�zz�k az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�s form�inak, a k�zvetlen�l a fogyaszt�t c�lz� hirdet�sek, �s az eg�szs�ges �letm�dot hirdet� er�fesz�t�sek jelent�s�g�t.