Amerikai kutat�k munk�juk sor�n arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a hangy�k bizonyos feladatokat racion�lisabban oldanak meg, mint mi, emberek. Nem ez az els� eset, hogy a k�t l�bon j�r�, eszk�zhaszn�l�, h�velykujj�t a t�bbivel szembeford�tani k�pes ember „but�bbnak” bizonyul, mint a hangy�k. Az emberek �s az �llatok is gyakran hoznak irracion�lis d�nt�st bizonyos helyzetekben – eml�keztettek a kutat�k.

„Ez a paradox k�vetkeztet�s arra a t�nyre �p�l, hogy egy hangyakol�ni�ban az egyes egyedek csak egyetlen lehet�s�get ismernek meg, �s a kollekt�v d�nt�s mag�t�l sz�letik meg, sok alulinform�lt egyed k�lcs�nhat�s�val.

A szerz�k vizsg�lata sor�n azt elemezt�k, hogy a Temnothorax curvispinosus t�rzsbe tartoz� �zeltl�b�ak hogyan v�lasztj�k ki a boly hely�t. Ez a hangyafaj kis �regekben �l, �s a kol�ni�k nagy hat�konys�ggal tal�lj�k meg azokat a helyeket, amelyek alkalmasak boly l�trehoz�s�ra. A kol�nia feladata a vizsg�lat sor�n az volt, hogy „kiv�lassz�k” a megfelel� helyet k�t olyan lehet�s�g k�z�l, amelyek nagyon hasonl�ak voltak.

A kutat�k azt tapasztalt�k, hogy a hangy�k kollekt�v d�nt�shoz� k�pess�ge, illetve az, hogy az egyes egyedeknek nem voltak a k�z�st�l elt�r� szempontjai, pontosabb� tett�k a d�nt�si folyamatot.

„Ebben az esetben az felt�telezhet� racion�lis d�nt�snek, ha a d�nt�shoz� valamilyen szempontok alapj�n k�vetkezetesen ugyanazt a lehet�s�get v�lasztja” – fogalmaztak a kutat�k. – „Az �llatok egy szempontrendszer alapj�n d�ntik el, hogy melyik k�rnyezet mennyire kedvez� sz�mukra, ezek a szempontok lefedik a t�pl�l�kszerz�si �s szaporod�si t�nyez�ket is. Ez azt jelenti, hogy nem �sszer�, hogy egyik nap az egyik lehet�s�get, m�sik nap pedig a m�sikat r�szes�tik el�nyben, holott a k�r�lm�nyek nem v�ltoztak.”

Norm�lisan �gy gondoljuk, hogy ha sok egy�ni v�lem�nnyel kell dolgoznunk, akkor k�l�nb�z� strat�gi�kra �s megk�zel�t�si m�dokra van sz�ks�g�nk. Azonban ahogy k�t vagy t�bb lehet�s�g k�z�tt valamilyen szempont alapj�n k�zvetlen �sszehasonl�t�st v�gz�nk, akkor n� az es�lye, hogy irracion�lis d�nt�st hozunk.”

Az ilyen vizsg�latok seg�tenek bepillant�st ny�jtani az gondolkod�si folyamatokba, de egy k�z�ss�g kollekt�v d�nt�si mechanizmus�ba is. De az eredm�nyek a mesters�ges intelligencia fejleszt�s�ben is felhaszn�lhat�ak lehetnek.

„A kollekt�v robotika egyik f� gondolata, hogy am�g egyetlen robot viszonylag egyszer�, de az eg�sz csoport m�gis egy komplex �s intelligens rendszert alkot. A c�l, hogy a csoport komplex k�zponti ir�ny�t�s n�lk�l m�k�dj�n, de ehhez meg kell �rteni, hogy egy egy�n egyszer� d�nt�shozatali rendszere mik�nt jelenthet m�gis el�nyt a csoport sz�m�ra.

Mit jelentenek ezek a k�vetkeztet�sek az emberi k�z�ss�gek szintj�n? Erre neh�z v�laszolni. �rdekes azonban elj�tszani a gondolattal, hogy a k�z�ss�g tagjainak tud�s�t korl�tozva jav�that� a k�z�ss�g kollekt�v d�nt�shozatali �s probl�ma-megold�si k�pess�ge.