B�rki, aki eddig l�tott holl�t, varj�t, m�ty�smadarat �s a corvidae csal�d egy�b tagjait tudja, hogy ezek a madarak egy�ltal�n nem " ty�kesz�ek".

P�ld�nak ok��rt a m�ty�smadarak a hangyabolyokra telepednek, �s engedik, hogy a m�rges rovarok hangyasavval - term�szetes rovarirt�, mely seg�ti a madaraknak megszabadulni a parazit�kt�l - bomb�zz�k �ket. A v�rosi varjak megtanult�k kihaszn�lni a forgalmat, hogy felt�rhess�k a di�t. �ltal�ban a keresztez�d�sekben hajtj�k v�gre a m�veletet, t�relmesen v�rva az emberi gyalogosokkal egy�tt a piros l�mp�ra, miel�tt begy�jten�k jutalmukat.

Bizony, a corvidae csal�d tagjai sokkal okosabbak, mint gondoltuk. Egy �j tanulm�ny szerint a madarak kognit�v k�pess�gei megegyeznek a csimp�nzokhoz �s a gorill�khoz hasonlatos f�eml�s�k�vel. Emellett a holl�k az emberi intelligencia megfejt�s�hez is seg�ts�get ny�jthatnak.

A corvidae csal�dhoz tartoz� madarak - mint a holl� - sokkal t�bb k�z�s tulajdons�got osztanak meg az or�ngut�nokkal �s m�s nagyobb emberszab�s�akkal, mint amennyi szembet�nik. A tanulm�ny kimutatta, hogy mindk�t �llatcsoport hasonl� ment�lis eszk�z�kkel �l - mint k�pzelet �s meg�rz�s - a probl�m�k megold�s�ra.

Nathan Emery �s Nicola Clayton etol�gusok szerint, b�r az �llatok agyfel�p�t�se elt�r�, mind a holl�k, mind a f�eml�s�k a ment�lis eszk�z�k eg�sz t�rh�z�t alkalmazz�k hasonl� probl�m�ik megold�s�ra. A vizsg�latok szerint egyes, a csal�dba tartoz� madarak nemcsak gondolkod�sukat tekintve kimagasl�ak a madarak �s egy�b, rep�l� fajok - tal�n a papag�jokat kiv�ve - k�z�tt, hanem sz�mos f�eml�st is lepip�lnak agyilag.

A kutat�k egyet�rtenek abban, hogy nem fizikai sz�ks�g teszi az �llatokat okoss�, hanem a szoci�lis sz�ks�g. A csapatban �l�s �sszetett feladatokat k�v�n, �gy az egyedeknek, ahhoz, hogy kezelni tudj�k ezeket, fel kell ismerni a probl�ma l�nyeg�t. Ez�rt az igaz�n szoci�lis �l�l�nyek - mint delfinek, csimp�nzok �s emberek - �ltal�ban nagyobb aggyal �s fejlett intelligenci�val rendelkeznek.