A texasi egyetem kutat�i felfedezt�k, hogy az elm�lt 28 �vben jelent�s v�ltoz�sok mentek v�gbe a F�ld alakj�ban, mely nagyr�szt az El Nino-hoz hasonlatos klimatikus esem�nyekhez k�thet�. A bolyg� alakja v�ltozik, mert az id�j�r�si esem�nyek arrafel� tol�dnak el, ahol a nagy mennyis�g� vizet a F�ld t�rolja - �ce�nok, kontinensek �s az atmoszf�ra fel�.

Dr. Minkang Cheng �s Dr. Byron D. Tapley a NASA �ltal �sszegy�jt�tt, k�zel 30 �v m�holdas adatokat vizsg�lta meg azzal kapcsolatban, hogy a bolyg� mennyire laposodott a p�lusokon �s sz�lesedett az Egyenl�t�n�l. Cheng �s Tapley az El Nin�h�z hasonlatos esem�nyeket vizsg�ltak, melyek befoly�solj�k a v�zmennyis�g mozg�s�t az �ce�nokban, az atmoszf�r�ban �s a kontinenseken az eg�sz vil�gon.

A kutat�k �gy tal�lt�k, hogy a F�ldnek az Egyenl�t� k�rny�k�n t�rt�n� hasasod�sa k�t nagy ingadoz�s miatt k�vetkezhetett be az El Nino- D�li Oszcill�ci�s - a D�li Oszcill�ci� egy l�gnyom�s-ingadoz�s, amely a d�lkeleti Csendes-�ce�n magas nyom�s�, valamint az Indon�zia �s �szak-Ausztr�lia f�l�tti alacsony nyom�s� k�zpont k�z�tt megy v�gbe - esem�nyei miatt 1986-1991 �s 1996-2002 k�z�tt.

B�r az El Nino norm�l esetben a Csendes-�ce�n keleti r�sz�n a felsz�ni vizek meleged�s�vel j�r, az id�j�r�si mint�kban �s az �ce�ni k�rforg�sban is v�ltoz�sokat okoz. Az El Nino alatt a melegebb vizekkel kapcsolatba hozhat� es�z�sek a Csendes-�ce�n k�z�ps� r�sze fel� mozdulnak, tipikusan sz�razs�got okoznak Ausztr�li�ban �s �rad�sokat Peruban. Ez�rt van t�bb v�z Peruban �s kevesebb Ausztr�li�ban.

Ezek a v�ltoz�sok �jrarendezik az �ce�nok v�zt�meg�t �s az atmoszf�r�ba, illetve a talajba jut� v�z mennyis�g�t, ezzel csek�ly, de �szlelhet� v�ltoz�st okoznak a F�ld gravit�ci�s mezej�ben. Cheng �s Tapley kider�tette, hogy a t�megbeli v�ltoz�sok, melyeket a gravit�ci�s mez�ben bek�vetkezett v�ltoz�s okozott, t�lnyom�r�szt a kontinensek felett jelentkezett, kisebb r�sze pedig az �ce�nok felett oszlott el.

A texasi kutat�k azt is felfedezt�k, hogy 2002 v�ge fel� egy m�sik v�ltoz�s indult meg a bolyg� t�meg�ben, mely egybeesik az ekkor kialakult m�rs�kelt El Nino jelens�ggel. �m az 1978 �s 2001 k�z�tti 21 �ves peri�dusban v�gbemen� alakv�ltoz�s oka m�ig rejt�ly. Cheng szerint a f� elm�let az, hogy a F�ld t�meg�nek nagyar�ny� mozg�sa a hossz� t�v� kl�mav�ltoz�sokra vezethet� vissza.

A k�t kutat� a NASA SLR adatait haszn�lta, mely f�ldi megfigyel��llom�sokt�l eg�szen a m�holdakig sokf�le k�sz�l�ket alkalmaz, ahol m�holdas l�zerrel millim�teres pontoss�ggal v�gzi a m�r�seket. Az SLR adatok al�t�masztott�k a t�megv�ltoz�st, ahogy a v�z sz�toszl�sa is megv�ltozott. A NASA SLR - M�holdas l�zertartom�ny� vizsg�lata - a F�ld t�meg�t �s a gravit�ci�s v�ltoz�sokat tanulm�nyozza.

Ezen tartom�ny� m�r�sek hossz� t�v� t�rt�nelme lehet�v� teszi, hogy a kutat�k megfigyelj�k, a nagyar�ny� t�meg hogyan rendez�d�tt �t a vil�gon, valamint milyen v�ltoz�s t�rt�nt az �vsz�zadok alatt a gleccserek, sarki j�gtakar�k olvad�s�ban �s a k�rnyez� tengerszint v�ltoz�saiban.

A l�zer adatait arra is felhaszn�lt�k, hogy a glob�lis tektonikus lemezek mozg�s�t, a f�ldi k�peny deformit�sait �s a bolyg� forg�s�nak ar�ny�t megfigyelj�k.