Amerikai tud�sok megtal�lt�k a pikkelys�m�r (pszori�zis) kiv�lt� ok�t, ami megnyithatja az utat a betegs�g hat�kony gy�gy�t�sa fel�. A texasi egyetem Anderson R�kkutat� K�zpontj�ban v�gzett kutat�sok eredm�nye azt sugallja, hogy a b�rbetegs�g kialakul�s�hoz k�t dolog sz�ks�ges: egy STAT3 k�dnev� feh�rje �s akt�v immunrendszer. A pszori�zis az �gynevezett autoimmun betegs�gek k�z� tartozik: ezek k�z�s jellemz�je, hogy a szervezet immunrendszere t�lzott m�k�d�ssel reag�l egy v�lt "ellens�gre". Ennek k�vetkezm�nye diab�tesz eset�ben a hasny�lmirigyben inzulint termel� Langerhans-szigetek elpuszt�t�sa, m�g pikkelys�m�r eset�ben a felh�m sejtjeinek k�ros �tem� szaporod�sa. Ez ut�bbi viszket�, h�ml� plakkok form�j�ban jelenik meg a b�r�n. A texasi kutat�k vizsg�lataikban, amelyekr�l a Nature Medicine c�m� foly�iratban sz�moltak be, kiemelt figyelmet ford�tottak a STAT3 feh�rj�re, amely egyr�szt a sebek beheged�s�ben, m�sr�szt a b�rr�k kialakul�s�ban j�tszik szerepet. Az akt�v STAT3 n�lk�l�zhetetlen a b�r�n ejtett s�r�l�sek gy�gyul�s�ban. Amikor ez ut�bbi lez�rult, a STAT3 akt�v �llapotb�l visszat�r nyugalmi �llapotba. Ha azonban ez valamilyen okn�l fogva nem t�rt�nik meg, tov�bb folytat�dik a hegesed�s, �s a felh�m sejtjei burj�nz�snak indulnak. A texasi szakemberek pikkelys�m�rben szenved� betegek b�r�ben kutattak az omin�zus protein ut�n. 21 p�ciens k�z�l 19-nek a b�r�ben, az �gynevezett pszori�zisos plakkokban, nagy mennyis�g� aktiv�lt STAT3-ra bukkantak. A k�s�rletek sor�n egereket teny�sztettek ki, amelyeknek h�msejtjeiben folyamatosan akt�v �llapotban voltak a STAT3 feh�rj�k. Az egereken id�vel megjelentek a pikkelys�m�r t�netei. Ezut�n a tud�sok kifejlesztettek egy folyad�kot, amely tartalmazta a DNS-molekula oligonukleotid nev� t�red�k�t. Ennek az a feladata, hogy megakad�lyozza a STAT3 aktiviz�l�d�s�t. A folyad�k hat�s�ra az egerek b�r�n elt�ntek a plakkok. "Ez a k�s�rletsorozat megnyitja az utat a pikkelys�m�r kezel�s�t szolg�l� teljesen �j ter�pia el�tt" - hangoztatta John DiGiovanni, a texasi orvoscsoport vezet�je. A m�rs�kelt �g�vi orsz�gokban a pszori�zis n�pbetegs�gnek sz�m�t. Magyarorsz�gon a lakoss�g 2-3 sz�zal�ka, Skandin�vi�ban 7-8 sz�zal�ka szenved t�le.