A diagnosztikus c�lokra alkalmazott MRI-k�sz�l�k pontosabb lehet a hagyom�nyos hazugs�gvizsg�l�n�l, �ll�tj�k a kutat�k. A hagyom�nyos vizsg�lat sor�n ugyanis a testi v�ltoz�sokat, azaz a ver�t�kez�st, a v�rnyom�s ingadoz�s�t, a pulzust vagy a l�gz�st regisztr�lj�k. Ezek meg�llap�t�sa az�rt lehet pontatlan, mert van, aki m�r mag�t�l a vizsg�lat t�ny�t�l is stresszes helyzetbe ker�l, m�sfel�l viszont n�mi �gyess�ggel a hazugok megtanulhatj�k becsapni a poligr�fot.

A kutat�k 11 �nk�ntes k�z�l hatot megk�rtek, s�ssenek el egy j�t�kpisztolyt, �s tagadj�k le, amit tettek, a t�bbi �t�t pedig arra k�rt�k, mondj�k el az igazat a t�rt�ntekr�l. A funkcion�lis MRI-vizsg�lat alatt minden �nk�ntesnek k�rd�seket tettek fel. Ellen�rz�sk�ppen hagyom�nyos hazugs�gvizsg�l�t is alkalmaztak. Meg�llap�tott�k, hogy mind a hazugs�gvizsg�l�, mind az MRI kiv�tel n�lk�l minden esetben helyesen �llap�totta meg a hazugs�g t�ny�t.

A felv�telek elemz�se sor�n kider�lt, hogy az agynak m�s �s m�s ter�letei aktiviz�l�dnak a hazugs�gn�l �s az igazmond�sn�l, a hazugokn�l ezen k�v�l t�bb agyi ter�let volt m�k�d�sben. Ennek oka az, hogy a hazugoknak arra is gondolniuk kell, milyen v�lasz lehet val�sz�n�, mit tudhat a k�rdez�, �s mit �ll m�dj�ban ellen�rizni.

Az egyetlen probl�m�t az MRI-berendez�s viszonylag k�lts�ges volta okozza, nem lehet minden rend�rkapit�nys�gon ilyet tartani. Fontosabb �s bonyolult esetekben azonban val�sz�n�leg sikeresen alkalmazhat� lesz a j�v�ben.