Aki elt�k�lte, hogy leszokik a doh�nyz�sr�l, gyakran tapasztalja: az "utols�" cigaretta elsz�v�sa ut�n egy �r�val mind er�sebb a k�sztet�s arra, hogy ism�t r�gy�jtson. Ugyanezt er�s�tik meg a Chicag�i Egyetemnek a doh�nyz�sr�l leszok�st kutat� szakemberei.

A Daniel McGehee vezette kutat�csoport kider�tette: egyetlen, m�ly szippant�s elegend� ahhoz, hogy az agysejtek "lubickoljanak a nikotinban". A nikotin a doh�nyosok sz�m�ra f�l�r a boldogs�ghormonk�nt ismert dopamin hat�s�val. �mde az is igaz, hogy a nikotinnak a sejtekre gyakorolt hat�sa m�sodpercek alatt elillan, a hat�anyagra �hes agysejtek k�vetelik az ut�np�tl�st. Ez az oka, hogy a doh�nyosok nagy t�bbs�ge csonkig elsz�vja a cigarett�j�t. "A nikotin m�s vegy�letekre is hat�ssal van az agyban, olyanokra, amelyek finoman szab�lyozz�k a dopamin-adagol�d�s�t" - v�lekedik McGehee.

A kiel�g�l�shez hasonl� hat�s nagyj�b�l egy �ra hosszat tart, azut�n el�lr�l kezd�dik a k�sztet�s: az agysejtek �jra k�v�nj�k a nikotinm�reggel el�id�zhet� kellemes vagy �ppen serkent� �rzetet. Min�l esend�bb az ember, ann�l gyakrabban gy�jt r�, s ennek k�vetkezt�ben a v�g�n l�ncdoh�nyoss� v�lik.

Az egy�nre �s k�rnyezet�re k�l�n�sen k�ros szenved�ly gy�gy�t�s�nak m�dj�t az agykutat�k fogj�k megtal�lni. A Dundee Egyetem munkat�rsa, David Balfour a m�dszert is f�lv�zolta: azt az agyi kapcsolatrendszert kell valamilyen m�don megakasztani, amely a nikotin hat�s�ra megind�tja a dopamin-kibocs�t�d�st. Ha ezt siker�l el�rni, akkor a nikotin k�ptelen lesz a k�j�rzettel rokon "�r�m" el�id�z�s�re. �gy f�l�slegess� v�lik a doh�nyz�s.