T�bb mint k�t �vsz�zaddal k�s�bb az eset �l�nk �s hosszan tart� vitasorozatot v�ltott ki arr�l, vajon az agy k�pes-e g�tl�s al� helyezni a f�jdalmas eml�keket (mint p�ld�ul, ha el�rult�k vagy szexu�lisan kihaszn�lt�k gyermekkor�ban), majd k�s�bb �jra „el�venni” �ket.

A Psychological Medicine c�m� foly�iratban megjelent tanulm�nyban pszichi�terek �s irodalomtud�sok egy csoportja arr�l sz�mol be, hogy 1800 el�tti id�kb�l sem a t�nyek, sem a fikci� vil�g�ban egyetlen p�ld�t sem tal�ltak az elfojtott eml�kez�sre.

A kutat�k m�g ezerdoll�ros jutalmat is felaj�nlottak b�rkinek, aki eg�szs�ges, �pelm�j� embern�l tal�l ilyen dokument�lt esetet. Egyik v�lasz sem volt azonban meggy�z�, amib�l a kutat�k azt a meg�llap�t�st vont�k le, hogy az eml�kek elfojt�sa nem az emberi mem�ria term�szetes folyamata, hanem a kultur�lis viszonyokhoz k�thet� t�netegy�ttes.

A kutat�k felt�telezt�k, hogy ha az emberi agy rendelkezne az eml�kek elfojt�s�nak k�pess�g�vel, akkor az ilyen esetek biztos szerepeltek volna ak�r az orvosi, ak�r a sz�pirodalomban a 19. sz�zad el�tti id�kb�l is, amikort�l a reg�ny�r�k egyre gyakrabban kezdt�k ezt a jelens�get a cselekm�ny r�szek�nt haszn�lni.

A meg�llap�t�s heves vit�kat v�ltott ki mink�t oldalon. Dr. Harrison Pope, a Harvard-egyetem pszichi�ter professzora �s munkat�rsa m�r r�g�ta k�telkedtek az eml�kek elfojt�s�ban, m�sok szerint azonban val�s t�nyr�l van sz�.

Az �n. mem�riah�bor� az 1980-as �vekben �rte el cs�cspontj�t, amikor egyes betegek a ter�pia sor�n r�gen elfelejtett jeleneteket eleven�tettek fel, gyakran a sz�l�i b�ntalmaz�sokkal kapcsolatban. Azt�n a 90-es �vekben n�mileg al�bbhagyott a vita, majd a k�zelm�ltban ism�t fel�l�nk�lt, nagyr�szt a r�mai katolikus egyh�zban tapasztalt szexu�lis vissza�l�sekkel kapcsolatos botr�nyok miatt.

A tanulm�ny szerz�i besz�molnak arr�l, hogy k�rd�s�kre t�bb mint 100 v�laszt kaptak a sz�pirodalomb�l, a v�laszad�k eml�tettek eseteket H�rakl�szt�l a R�majan�ban szerepl� Hanum�non �t Lear kir�lyig, �m ezek k�z�l egy sem felelt meg a szigor� k�vetelm�nyeknek, mely� szerint egy eg�szs�ges ember egy bizonyos traumatikus esem�nyt t�r�l a mem�ri�j�b�l, mely �vekkel k�s�bb �jra megjelenik.

A Madame de Tourvel �ltal tapasztalt �lm�ny lehet az els� egy olyan koncepci�ban, amely a romantika idej�n �lte vir�gkor�t, majd Freud �r�saiban �lland�sult, �s a hollywoodi filmekben ism�t gazdag kifejez�si lehet�s�gekhez jutott.

A tud�sok szerint vizsg�latokkal bizony�that�, hogy az eg�szs�ges emberek a r�m�t� vagy vesz�lyes esetekre m�g �l�nkebben eml�keznek, mint m�s esem�nyekre, az agy ugyanis �ppen a t�l�l�s miatt tartja fontosnak, hogy az ilyeneket meg�rizze.