Tekintve, hogy �szak-Amerik�ban �s Eur�p�ban a feln�tt lakoss�g 10-20 sz�zal�ka szedi az elemz�sben vizsg�lt antioxid�nsokat (ez 80-160 milli� embert jelent!), a vizsg�lat k�zeg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyei jelent�sek lehetnek.

Az elemz�s alapj�ul szolg�l� vizsg�latok 232 606 r�sztvev� bevon�s�val k�sz�ltek, az �tlag�letkor 62 �v volt. A b�ta-karotinn�l a hal�loz�s 7 sz�zal�kkal n�tt, az A-vitaminn�l a hal�loz�s fokozott kock�zata 16 sz�zal�kos, az E-vitamin eset�ben pedig 4 sz�zal�kos volt. Ezek az adatok megfelelnek m�s, nemr�giben elv�gzett elemz�sek adatainak.


A kutat�k fontosnak tartj�k megjegyezni, hogy vizsg�l�d�suk az �sszes bek�vetkezett hal�loz�sra terjedt ki, b�r val�sz�n�nek tartj�k, hogy a n�veked�s els�sorban a r�k �s a sz�v- �s �rrendszeri betegs�geknek tulajdon�that�.

Az elemz�s sor�n a C-vitamin �s a szel�n eset�ben nem tal�ltak utal�st a hal�loz�s fokozott kock�zat�ra, b�r a kutat�k szerint tov�bbi vizsg�latot ig�nyel lehets�ges szerep�k, legyen az kedvez� vagy k�ros, ugyanis nem tal�ltak bizony�t�kot arra, hogy a C-vitamin meghosszabb�tan� az �lettartamot. A szel�n �nmag�ban vizsg�lva cs�kkentette a hal�loz�st, de a rosszabb min�s�g� vizsg�latok figyelembe v�tele ut�n ez a hat�s elt�nt.

Nem volt meggy�z� bizony�t�ka annak, hogy az antioxid�ns t�pl�l�k-kieg�sz�t�k cs�kkenten�k a hal�loz�st, s�t, a b�ta-karotin, az A- �s az E-vitamin, �gy t�nik, fokozza a hal�loz�s kock�zat�t. Tov�bbi vizsg�latok sz�ks�gesek a C-vitamin �s a szel�n hat�s�nak tanulm�nyoz�s�ra.