Egy vizsg�lat sor�n 5820 jap�n sz�rmaz�s� amerikai f�rfi adatait dolgozt�k fel, akik 1965-ben �tlag 54 �vesek voltak. A ma is �l�k kora 85-105 �v volt.

A f�rfiakkal lefolytatott vizsg�lat olyan t�nyez�t t�rt fel, amely az eg�szs�ges id�skort el�rejelzi, azaz hossz�, eg�szs�ges �let v�r arra, aki

– nem doh�nyzik
– napi k�t italn�l nem fogyaszt t�bbet
– norm�lis a v�rcukor-�rt�ke
– norm�lis a v�rnyom�sa
– nem t�ls�lyos
– fizikailag j� er�ben van.

Az egy�nre n�zve a legnagyobb kock�zatot a doh�nyz�s, a napi h�romn�l t�bb ital elfogyaszt�sa, a magas v�rcukorszint vagy a magas v�rnyom�s jelenti.

A legeg�szs�gesebbek a nem doh�nyz�, v�kony, er�s m�rs�kelt iv�k, akikn�l a v�rcukor �s a v�rnyom�s �rt�kei a norm�lis tartom�nyba esnek.

Az ilyen f�rfiaknak 69 sz�zal�kos es�lye van arra, hogy meg�ri a 85 �ves kort, �s 55 sz�zal�k arra, hogy eg�szs�ges is lesz ebben a korban, mondja dr. Bradlet J. Willcox a hawaii egyetem kutat�ja.

A n�k �ltal�ban tov�bb �lnek, t�bb mint k�tszer annyi n� �ri meg a 85 �ves �letkort, mint f�rfi, h�romszor annyi �l 90 �ves kor�ig, �s n�gyszer t�bb n� kap 100 sz�l gyerty�t a sz�let�snapi tort�j�ra, mint f�rfi.

A fent eml�tett hat �letm�dbeli t�nyez� mell� megeml�thetj�k a h�zass�got is, a n�tlen f�rfiak 70 sz�zal�kkal gyakrabban halnak meg 85 �ves koruk el�tt. A f�rfiak nem �lnek sok�ig t�rs n�lk�l, a n�k k�pesek erre. Az is meg�llap�that� a kutat�sokb�l, hogy a magasabb iskolai v�gzetts�g szint�n hozz�j�rul a hosszabb �lethez. Fontos szerepe van a stresszt�r� k�pess�gnek is. Szerepet j�tszhatnak tov�bbi t�nyez�k is, a kutat�k most vizsg�lj�k p�ld�ul az apas�g hat�s�t a f�rfiak eg�szs�g�re �s magas �letkor�ra.

A hossz� �s eg�szs�ges �let titka nem egyvalamiben keresend� teh�t, t�bb t�nyez� j�tszik k�zre.