Az aszpirin v�rlemezk�kre gyakorolt hat�s�t vizsg�lt�k, de nem vehett�k figyelembe azokat, akik nem feleltek meg minden krit�riumnak, azaz annak, hogy ne doh�nyozzanak, �s ne fogyasszanak olyan �telt vagy italt, amely hat�ssal lehet a v�rr�gk�pz�d�sre.

Amikor kider�lt hogy egyesek nem tartott�k be a csokol�d�ev�sre vonatkoz� tilalmat, �ket sem z�rt�k ki, hanem egy m�sik vizsg�latba lettek bevonva. V�rmint�ikat �sszevetett�k egy kontrollcsoport adataival, hogy a v�rr�gk�pz�d�st vizsg�lj�k.

A flavonoidokban gazdag, s�t�t, j� min�s�g� keser� csokol�d�nak, amely nem tartalmaz a zs�rt �s cukrot, eg�szs�gv�d� tulajdons�gai vannak, b�r ez a hat�s nem olyan er�s, mint az aszpirin eset�ben, �llap�tott�k meg a kutat�k.

A csokol�d�t fogyaszt�k csoportj�ban �tlagosan 130 m�sodperc alatt tapadtak �ssze a v�rlemezk�k, m�g a m�sik csoportban 123 m�sodperc alatt. Azt is megfigyelt�k, hogy a csokol�d�t ev�k vizelet�ben a v�rlemezk�k aktivit�s�nak jelent�sen kevesebb mell�kterm�ke tal�lhat�, ami arra utal, hogy a v�rlemezk�k nem aktiv�l�dnak, �gy nem tapadnak olyan m�rt�kben, mondj�k a kutat�k.

B�rmi, amit az ember elfogyaszt, hat�ssal van a v�rlemezk�k funkci�j�ra, azaz, a v�ralvad�sra. Ha a v�r h�gabb, kev�sb� val�sz�n� a v�rr�gk�pz�d�s, �s cs�kken a a sz�vinfarktus kock�zata is.

Egy kev�s j� �tcsokol�d� alkalmank�nt elfogyasztva eg�szs�ges lehet, de �vakodjunk att�l, hogy a sz�vbetegs�g megel�z�s�nek �r�gy�n kil�sz�mra fogyasszuk, mert a zs�r �s a cukor nagyon k�ros.