m�sik vizsg�lati m�dszerrel, ezek az MRI (m�gneses rezonancia), az ultrahangos vizsg�lat, a PET (pozitron-emisszi�) �s a szcintimammogr�fia voltak. A k�rd�s az volt, vajon ezek a nem invaz�v vizsg�lati m�dszerek el�gg� pontosak-e ahhoz, hogy meg lehessen vel�k �llap�tani, vagy ki lehessen z�rni a r�kot. A biopszia ugyan pontos, �m invaz�v m�dszer, az eml� egy sz�vetdarabj�nak kimetsz�se sz�ks�ges hozz�, amelyet sz�vettani laborat�riumban vizsg�lnak. Ez�rt k�v�nt�k h�t a kutat�k megn�zni, mennyire pontosak a t�bbi m�dszerek. A felm�r�sben szerepl� n�gy vizsg�lati m�dszerr�l, amelyeket a biopszia helyett szoktak aj�nlani, kider�lt, hogy �ltal�ban nem olyan pontosak, mint a biopszia. Az �tlagos kock�zati csoportba tartoz� n�kn�l a rosszindulat� elv�ltoz�sok 4-9 sz�zal�k�t nem lehetett vel�k meg�llap�tani, �s a kutat�k szerint a magas kock�zat eset�n ez a sz�m m�g magasabb. Mennyire pontos a pontos? Egyes szakemberek szerint a vizsg�latnak 2 sz�zal�k alatt kell lennie. A biopszia pontoss�g�t nem k�nny� meghat�rozni, egy kor�bbi vizsg�lat szerint az egyik m�dszer, az �n. magbiopszia hamis negat�v r�t�ja 6 sz�zal�k. A tanulm�nyban a kutat�k k�z�lt�k, hogy az MRI minden 1000 n�n�l 38 esetben nem ismerte fel a r�kot, az ultrahangos vizsg�lat 50-et, a PET pedig 76 esetet. A szcintimammogr�fia, amely kismennyis�g� izot�p seg�ts�g�vel mutatja ki a r�kot, 1000 esetb�l 93 maradt felder�tetlen. A jelent�s eredm�nyei megfelel� inform�ci�val szolg�lnak a n�k sz�m�ra, hogy megbesz�lj�k orvosukkal, ha az a gyan�s mammogr�fi�s lelet ut�n a n�gy m�dszer valamelyik�t aj�nlja, ink�bb a biopszia mellett d�ntsenek.