Azt is felm�rt�k, milyen v�ltoz�sok j�nnek l�tre a kisgyermekek agy�ban k�l�nf�le hangok hat�s�ra. A v�ltoz�sok m�r 4 h�nap eltelt�vel jelentkeznek. Kor�bbi kutat�sok sor�n az is kider�lt, hogy az id�sebb gyerekekn�l a zenetanul�s jobb hat�ssal volt az IQ fejl�d�s�re, mint a dr�mafoglalkoz�sok.

A k�s�rlet vezet�je, Laurel Trainor professzor szerint azonban az is nagyon fontos, hogy ez a k�s�rlet volt az els�, amely bebizony�totta, hogy a fiatal gyerekek agyi reakci�i egy �v alatt elt�r�ek lesznek att�l f�gg�en, hogy tanulnak-e zen�t vagy sem.

A kutat�k 12 gyermeket vizsg�ltak, akik k�z�l hatan egy �n. Szuzuki zeneiskol�ba j�rtak, ahol m�r azel�tt tan�tj�k a zenehallgat�st �s -ut�nz�st, miel�tt a gyermekek megtanuln�nak kott�t olvasni. A m�sik hat gyermek nem tanult zen�t.

A m�gneses enkefalogr�fi�nak (MEG) nevezett agyi vizsg�l� m�dszerrel m�rt�k a r�sztvev�k agytev�kenys�g�t, �s meg�llap�tott�k, hogy a zen�t tanul� gyerekek agya elt�r� m�don reag�l a heged� hangj�ra, mint a z�rej�re, s�t, a zen�t tanul� gyerekek reakci�i gyorsabbak is voltak.

A kutat�k a fentiek alapj�n meg�llap�tott�k, hogy a zenetanul�s igen nagy hat�ssal van a gyermekek agytev�kenys�g�re, kognit�v fejl�d�s�re, �s javasolj�k, hogy az �vodai �s �ltal�nos iskolai tanterv r�sze legyen a zenetanul�s is.