Az 1940-�s �s 50-es �vek �ta gyakorlatilag csup�n az alapvet� antibakteri�lis k�sz�tm�nyek �j form�it k�s�rletezt�k ki. �ppen az a t�ny, hogy hat�smechanizmusuk hasonl�, lehet az oka a legt�bb bakt�rium igen nagyfok� ellen�ll�-k�pess�g�nek. Az �j gy�gyszer, a platensimycin hat�sa teljesen m�s elveken alapul.

Az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) az egyik leggyakoribb ilyen bakt�rium. A kutat�k 250 ezer term�szetes anyag kivonat�t tesztelt�k antibiotikus hat�sainak meg�llap�t�s�ra. Laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt, �llatk�s�rletekben az �j antibiotikumnak nem voltak mell�khat�sai, �s egy sor gy�gyszernek ellen�ll� bakt�rium ellen bizonyult hat�sosnak.

A gy�gyszer m�g csak k�s�rleti st�diumban van, �s ak�r �vekbe is beletelhet, m�g a gy�gy�szatban is alkalmazhat� lesz.