Az autizmus, hasonl�an a r�khoz, sokf�le betegs�g gy�jt�neve, okai sincsenek mindig kapcsolatban egym�ssal. A t�netek s�lyoss�g�t tekintve is igen sz�les a sk�la, lehet valaki teljesen k�ptelen az �n�ll� �letvitelre, de az enyh�bb v�ltozatokn�l, mint pl. az Asperger-szindr�ma, �ltal�ban igen magas az intellektu�lis szint, �s csak a t�rsadalmi tudatoss�g cs�kkent.

Az orvosok manaps�g m�r jobban kedvelik az autisztikus spektrum rendelleness�g (ASD) kifejez�st. A tud�sok azt is gyan�tj�k, hogy az autizmusnak j�l elk�l�n�thet� alt�pusai vannak, p�ld�ul a korai, valamint a regressz�v t�pus, amely ak�r csak 2 �ves korban jelentkezik.

Valaha �gy v�lt�k, hogy az autizmus az agy szenzoros �s motorikus tev�kenys�g�t ir�ny�t� r�sz�nek megbeteged�se, ma m�r egyre ink�bb hajlanak afel�, hogy az agyban lev� idegi kapcsol�d�sok meghib�sod�sa. A feh�r �llom�ny, azaz az agy k�l�nb�z� r�szeit �sszek�t� idegrostok eloszl�s�ban van a hiba, az azonban nem biztos, ez mennyire oka vagy eredm�nye az autizmusnak.

Az autizmus legal�bbis bizonyos t�pusain�l az immunrendszer is fontos szerepet j�tszhat. Ez a t�ny mind a megel�z�sn�l, mind a kezel�sn�l �j utak keres�s�t �szt�nzi. Az autizmus sz�mos klasszikus t�nete – a k�rbe forg�s, a fej �t�get�se, egyes szavak vagy kifejez�sek v�gtelen sz�m� ism�telget�se – ink�bb csak alkalmazkod�si mechanizmusnak t�nik, semmint beidegz�d�tt viselked�sform�nak.

M�s klasszikus t�neteket, mint az �rzelemszeg�nys�get, a szeretetre val� k�ptelens�get ma m�r a helytelen kommunik�ci�nak tudnak be. Ugyanez lehet a helyzet a szellemi visszamaradotts�ggal is. B�r az autizmus �ltal�ban a beteget eg�sz �let�n �t elk�s�ri, sz�lnak jelent�sek olyan gyerekekr�l is, akik a kor�n megkezdett kezel�s ut�n m�r t�netmentesek lettek.

A legt�bb kutat� ma m�r egyet�rt abban is, hogy az autizmust a genetikai s�r�l�kenys�g �s a k�rnyezeti hat�sok egy�ttes fenn�ll�sa v�ltja ki.