A skizofr�nia a n�pess�g mintegy 1 sz�zal�k�t �rinti – ugyanennyi a cukorbetegek ar�nya is –, �s igen gyakran s�jtja a tanulm�nyaikat �ppen befejez� �s munk�ba �llni k�sz�l� fiatalokat.

A kutat�k a SPET-technika (single photon emission tomography) alkalmaz�s�val �sszehasonl�tott�k 13 eg�szs�ges �nk�ntes agy�t 5 kezeletlen valamint tov�bbi 16 kezelt skizofr�ni�s beteg agy�val. Ha az agyban megfelel�en m�k�dik a kommunik�ci�, a neuronok tudnak „besz�lgetni” egym�ssal. Az el�gaz�sok tal�lkoz�s�n�l a glutam�t nev� anyag aff�le kulcsk�nt m�k�dik, amely nyitja az NMDA-receptornak nevezett vegyi anyagb�l �ll� „z�rat”. Az �zenet �gy �tmehet, a rendszer hib�ja viszont ellehetetlen�ti az agy bizonyos r�szei k�zti kapcsolatot.

A kutat�k a SPET-vizsg�lat sor�n egy izot�p seg�ts�g�vel tudt�k azonos�tani a m�k�d� receptorokat. Az adatok feldolgoz�sakor kider�lt, hogy a skizofr�ni�sokn�l az eg�szs�gesekhez k�pest kevesebb sikeres �sszekapcsol�d�s j�n l�tre az agy bal oldali hippocampus r�sz�ben – ez a ter�let felel�s a tanul�s�rt, az �rz�kel�s�rt �s az eml�kez�s�rt.

A gy�gyszeresen kezelt csoport tagjai viszonylag j� eredm�nyeket mutattak. A gy�gyszerek, �gy t�nik, j� hat�ssal vannak a glutam�t szintre. A tud�sok szerint, ha k�zvetlen�l a glutam�t/NMDA-rendszert venn�k c�lba, a gy�gyszerek sokkal hat�sosabb lenn�nek.

A skizofr�ni�t meglehet�sen neh�z diagnosztiz�lni, de ha a betegek a lehet� leghamarabb megkapj�k a kell� orvosi �s t�rsadalmi t�mogat�st, akkor j� rem�ny�k lehet arra, hogy teljes �letet �ljenek.