A F�ld�nk�n �l� �zeltl�b�ak – b�r sokakban viszolyg�st keltenek – hasznos szolg�latokat (is) tesznek nek�nk. Ezek �rt�k�t igen neh�z, szinte lehetetlen sz�mszer�s�teni, k�t kutat� m�gis megk�s�relte. Mace Vaughan, a gerinctelen �llatok v�delm��rt dolgoz� portlandi (Oregon �llam) Xerxes T�rsas�g munkat�rsa �s John Losey, az ithacai (New York �llam) Cornell Egyetem kutat�ja t�bb mint k�t �ven kereszt�l vizsg�lt�k, mennyi p�nzt takar�t meg a gazdas�g a rovarok �ld�sos tev�kenys�ge r�v�n. Sz�m�t�saik sor�n kiz�r�lag a vadon �l� rovarokra �sszpontos�tottak, �gy az �sszegnek nem r�sze a teny�sztett m�hek vagy selyemherny�k �ltal hozott haszon. Vagyont �r� �letfunkci�k N�gy f� csoportot k�l�n�tettek el. Ezek k�z�l messze a legjelent�sebb a rovaroknak az a szerepe, hogy t�pl�l�kk�nt szolg�lnak sz�mos mad�r, hal �s vadon �l� �llat sz�m�ra. Ha ezeknek az �llatoknak az �lelmez�s�t nek�nk k�ne megoldani, az csak az Egyes�lt �llamokban �vi 50 milli�rd doll�rba ker�lne. A n�v�nyi k�rtev�k elpuszt�t�sa is jelent�s funkci�juk, ez �vente 4,5 milli�rd doll�r megtakar�t�st jelent. A n�v�nyek beporz�s�nak �rt�k�t pedig mintegy 3 milli�rd doll�rnyira taks�lj�k a kutat�k. A ganajt�r� bogarak tev�kenys�g�nek eg�szs�g�gyi jelent�s�ge is van. Az�ltal, hogy eltakar�tj�k az �r�l�ket a legel�kr�l, megakad�lyozz�k, hogy parazit�k szaporodjanak el abban, �s �gy a l�basj�sz�gokat s�lyos fert�z�sekt�l k�m�lik meg. Losey �s Vaughan sz�m�t�sai szerint ez �vente legal�bb 380 milli� doll�rt sp�rol meg az amerikaiaknak. A kutat�k hangs�lyozz�k, hogy a kapott kb. 58 milli�rd doll�ros �sszeg csak �vatos megk�zel�t�s, a rovarvil�g tev�kenys�g�nek val�s �rt�ke enn�l val�sz�n�leg sokkal t�bb.