K�zel 1300 embert m�rtek fel k�rd��vek seg�ts�g�vel, a r�sztvev�k �letkora 18 �v f�l�tt volt. A mag�nyosnak legkevesebben mondt�k magukat a tizen�vesek �s az 50 felettiek k�z�l. A kutat�k azt is meg�llap�tott�k, hogy az er�sen vall�sos be�ll�totts�g�ak, �letkort�l f�ggetlen�l, ritk�bban mondt�k, hogy egyed�l �rzik magukat. A n�k k�z�tt t�bb volt a vall�sos, �m �ket ett�l f�ggetlen�l is kev�sb� gy�tri a mag�ny. Sokan �rzik magukat elhagyatva a munkan�lk�liek k�z�l, t�bben, mint a nyugd�jasok. Befoly�sol� t�nyez�nek bizonyult a h�ztart�s j�vedelme, min�l szeg�nyebb valaki, ann�l ink�bb v�li mag�t mag�nyosnak.

Az ausztr�l kutat�sban r�szt vev� sk�t William Lauder, a dundee-i egyetem professzora szerint a mag�nyoss�g �rz�s�nek meg�rt�se az�rt fontos, mert a mag�ny fokozhatja a sz�vbetegs�gek �s a depresszi� kock�zat�t. – �rdekes, hogy a kutat�sunk nem igazolta azt az �ltal�nos v�leked�st, mely szerint a nyugd�jasoknak besz�k�ltek volna a t�rsadalmi kapcsolataik, �s a korosod�ssal egy�tt egyre mag�nyosabbaknak �rzik magukat – mondja a professzor. Kor�bbi kutat�sok a mag�nyoss�g probl�m�j�t az elh�z�s�hoz hasonl�tott�k, ami az eg�szs�gi kock�zatokat illeti.

Vannak olyanok is, akik saj�t maguk v�lasztott�k a mag�nyt, �k nem szenvednek t�le, m�g a harmincasokn�l �s a negyvenesekn�l val�sz�n�leg negat�v tapasztalataik, p�ld�ul az elromlott kapcsolatok okozhatj�k a mag�ny �rzet�t.