A sk�ciai St. Andrews egyetem megb�z�s�b�l elv�gzett nemzetk�zi kutat�s azt mutatta ki, hogy 10-11 ezer �vvel ezel�tt m�g kiz�r�lagos volt a s�t�t haj �s szem, ami egy�bk�nt a mai napig jellemz� az emberis�g t�lnyom� t�bbs�g�re.

Akkoriban azonban a hideg �szakon, a visszah�z�d� j�g �ltal h�trahagyott tundr�kon nem termett olyan n�v�ny, amely emberi fogyaszt�sra alkalmas lett volna, �s csak a vad�szattal megszerezhet� vadh�s �llt rendelkez�sre �lelmiszerforr�sk�nt. A hossz� �s vesz�lyes vad�szatokon viszont a f�rfiak k�z�l sokan odavesztek, �gy a n�k ar�nya a f�rfiak�hoz k�pest jelent�sen megn�tt.

A vil�gosabb haj- �s szemsz�n, ami kor�bban csak ritka mut�ci�k�nt fordult el�, ebben a k�rnyezetben el�nynek bizonyult a kev�s f�rfi�rt folytatott �d�z versenyben, �s a sz�ke fejsz�rzet evol�ci�s m�rc�n m�rve igen gyors elterjed�se �szak- �s Kelet-Eur�p�ban a szak�rt�k szerint azt jelzi, hogy a sz�ke haj kifejezetten kiv�laszt�si szempont volt.

A kutat�s szerint a hajsz�nt meghat�roz�, MC1R jel� g�nnek Eur�p�ban legal�bb h�t vari�nsa van, �s ezen a f�ldr�szen vil�gviszonylatban szokatlanul sz�les a haj- �s szemsz�n-v�laszt�k. A szok�sos evol�ci�s folyamattal az ilyen gazdag sz�nk�szlet kialakul�sa mintegy 850 ezer �vig tartott volna, �m a modern ember csak 35-40 ezer �vvel ezel�tt jutott el Afrik�b�l Eur�p�ba.

A sz�k�k j�v�je azonban �gy is k�rd�jeles. A The Sunday Times c�m� brit lap id�z egy WHO-jelent�st, amely szerint a sz�k�k val�sz�n�leg 200 �ven bel�l elt�nnek, mert m�g mindig igen kevesen hordozz�k magukban a term�szetes sz�kes�get meghat�roz� g�nt. Az ENSZ eg�szs�g�gyi szervezet�nek tanulm�nya azzal sz�mol be, hogy az utols� term�szetes sz�ke egy�n j� es�llyel 2202-ben fog megsz�letni Finnorsz�gban.