Mad�rinfluenza a madarak k�r�ben

A mad�rinfluenz�t a madarakra jellemz�, �s k�r�kben term�szetes m�don jelen lev� influenza v�rusai okozz�k. A vadon �l� v�ndormadarak beleikben hordozz�k a v�rust, �m �ltal�ban nem betegszenek meg. A mad�rinfluenza azonban egyes mad�rfajok k�zt igen fert�z�, �s s�lyos betegs�get illetve pusztul�st okozhat a h�zisz�rnyasok – �gy a csirk�k, kacs�k �s pulyk�k – k�r�ben.

A fert�z�tt madarak a ny�lukkal, orrv�lad�kukkal, valamint az �r�l�k�kkel terjesztik a v�rust. Az arra fog�kony madarak akkor fert�z�dnek meg, ha kapcsolatba ker�lnek a fert�z�tt v�lad�kkal vagy �r�l�kkel, vagy olyan fel�letekkel, amelyek ezekkel �rintkeztek. A h�zisz�rnyasok a fert�z�tt v�zi madarakkal vagy m�s beteg h�zisz�rnyasokkal val� k�zvetlen kapcsolat, valamint szint�n a fert�z�tt fel�letek (s�r vagy �l, ketrec), illetve anyagok (v�z, �lelem) �tj�n fert�z�dhetnek.

A h�zisz�rnyasok k�r�ben a mad�rinfluenz�val val� fert�z�s a betegs�g k�t f� form�j�t eredm�nyezheti – ezek a virulencia szempontj�b�l alacsony vagy magas fokozat�ak. Az „alacsony patogenit�s�” forma ak�r �szrev�tlen is maradhat, �s �ltal�ban csak enyhe t�neteket okoz (felborzolt tollazat vagy a toj�shozam cs�kken�se). A magas patogenit�s� v�ltozat ezzel szemben sokkal gyorsabban terjed az �llom�nyban, �s t�bb bels� szervet megt�mad� betegs�get okoz, a mortalit�si r�ta pedig el�rheti a 90-100 sz�zal�kot is, r�ad�sul gyakran 48 �r�n bel�l.

Mad�rinfluenza-fert�z�s az emberek k�z�tt

Az A-t�pus� influenzav�rusnak sz�mos k�l�nf�le alt�pusa l�tezik. Ezek k�l�nbs�geit az influenza A-v�rus felsz�n�n lev� bizonyos proteinek v�ltoz�sa adja (hemagglutinin [HA] �s neuraminid�z [NA] proteinek). Az influenza A-v�rusnak 16 ismert HA-alt�pusa, valamint 9 ismert NA-alt�pusa l�tezik, �s a kett� sz�mos kombin�ci�ja j�het l�tre. Mindegyik kombin�ci� m�s �s m�s alt�pust k�pvisel. Az influenza A-v�rus valamennyi ismert alt�pusa megtal�lhat� a madarakn�l.

A „mad�rinfluenza-v�rus” meghat�roz�s �ltal�ban a f�k�nt madarakn�l megtal�lhat� influenza A-v�rusokra vonatkozik, de emberek is megfert�z�dhetnek ezekkel a v�rusokkal. A legt�bb ember sz�m�ra �ltal�ban kicsi a vesz�lye a mad�rinfluenz�nak, mert a v�rusok embereket csak ritk�n fert�znek meg. Ugyanakkor azonban 1997 �ta jelentettek hum�n �rintetts�get is a mad�rinfluenza k�l�nf�le alt�pusait�l. Az emberek k�r�ben el�fordul� mad�rinfluenza a legt�bb esetben a fert�z�tt sz�rnyasokkal (csirke, kacsa, pulyka) val� kapcsolat r�v�n j�tt l�tre, vagy az ezeknek az �llatoknak az �r�l�k�vel szennyezett fel�letekkel t�rt�nt �rintkez�s sor�n. Csak igen ritk�n jelentettek olyan esetet, amikor a mad�rinfluenza egyik emberr�l a m�sikra terjedt, �s az a folyamat nem �rintett egyn�l t�bb szem�lyt.

A „hum�n influenzav�rus” �ltal�ban azokat az alt�pusokat jelenti, amelyek els�sorban az emberek k�r�ben terjednek. Az influenza A-v�rusnak csak 3 ismert alt�pusa l�tezik (H1N1, H1N2 �s H1N3). Elk�pzelhet�, hogy a jelenlegi hum�n influenza A-v�rus bizonyos genetikai elemei eredetileg madarakt�l sz�rmaznak. Az influenza A-v�rusok �lland�an v�ltoznak, �s id�vel alkalmazkodhatnak ahhoz, hogy emberek k�z�tt is terjedni tudjanak.

A sz�rnyasok k�r�ben kit�rt mad�rinfluenza-j�rv�ny idej�n lehets�ges kock�zatnak vannak kit�ve azok az emberek, akik fert�z�tt sz�rnyasokkal vagy az �ltaluk megfert�z�tt fel�letekkel �llnak kapcsolatban.

Az emberekn�l el�fordul� mad�rinfluenza t�netei a tipikus emberekre jellemz� influenzat�netekt�l (l�z, k�h�g�s, torokf�j�s, izomf�jdalmak) a szemfert�z�sen, t�d�gyullad�son, s�lyos l�gz�szervi megbeteged�seken kereszt�l m�s s�lyos, �s �letvesz�lyes sz�v�dm�nyekig terjedhetnek. A mad�rinfluenz�nak ezek a t�netei att�l f�ggenek, melyik v�rus okozta a fert�z�st.

Laborat�riumi k�s�rletek szerint az Egyes�lt �llamokban az emberi influenz�ra elfogadott �s v�nyre kaphat� gy�gyszerek n�melyike alkalmas a mad�rinfluenz�val fert�z�tt emberek kezel�s�re is. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy az influenzav�rusok ellen�ll�kk� v�lhatnak ezekkel a gy�gyszerekkel szemben, �gy ezek nem minden esetben hat�sosak.

A mad�rinfluenza A (H5N1)

Az influenza A v�rus (ezt H5N1-nek is nevezik) az influenza A v�rus alt�pusa, amely f�k�nt madarakn�l fordul el�, igen nagym�rt�kben fert�z� a madarak k�r�ben, �s hal�lt okoz. A H5N1 v�rus �ltal�ban nem fert�zi meg az embert, m�gis, el�fordult emberekn�l is ilyen v�russal val� fert�z�tts�g, t�bbnyire a H5N1 v�russal fert�z�tt madarakkal vagy azok �r�l�k�vel szennyezett fel�letekkel val� �rintkez�s kapcs�n.

A mad�rinfluenza A (H5N1) j�rv�ny emberekre vonatkoz� kock�zatai

A n�h�ny mad�rinfluenza-v�rus k�z�l, amely �tl�pte a faji hat�rokat, �s embereket is megfert�z�tt, a H5N1 okozta a legt�bb ismert s�lyos esetet �s hal�lt. Az �zsi�ban �s Eur�p�ban t�rt�nt fert�z�sek alkalm�val a v�rusfert�z�ttek t�bb mint fele maghalt. A legt�bb eset kor�bban eg�szs�ges gyermekekn�l �s fiatal feln�ttekn�l fordult el�. Lehets�ges azonban, hogy a most jelentett esetek a legs�lyosabbak, �s hogy m�g nem hat�rozt�k meg a H5N1 �ltal okozott betegs�gek teljes k�r�t. A fert�z�sekr�l �s a sz�mokr�l a WHO honlapj�n lehet t�j�koz�dni.

Mindeddig csak korl�tozott sz�mban fordult el�, hogy a H5N1 v�rus emberr�l emberre is terjedt, �s akkor is csup�n egyetlen szem�lyt �rintett. Ugyanakkor azonban, mivel valamennyi influenzav�rus k�pes a v�ltoz�sra, a tud�sokat aggasztja, hogy a H5N1 v�rus egy nap majd k�pes lesz embereket is megfert�zni, �s k�nnyen �tterjedni emberr�l emberre. �ppen az�rt, mert eddig embereket nem t�madott meg a v�rus, a hum�npopul�ci� k�r�ben nincs, vagy csak igen gyenge az immunv�detts�g. Ha a H5N1 k�pes lenne k�nnyen �tterjedni az egyik emberr�l a m�sikra, vil�gm�ret� j�rv�ny alakulhatna ki. Az influenzaj�rv�nyokr�l tov�bbi inform�ci� a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) Pandemic Influenza c�m� honlapj�n, valamint a PandemicFlu.gov oldalon tal�lhat�.

Senki sem tudja megj�solni, mikor t�rhet ki a vil�gm�ret� j�rv�ny. A szakemberek azonban mind �zsi�ban, mind Eur�p�ban nagy figyelemmel k�s�rik a H5N1-helyzetet, �s felk�sz�lnek arra a lehet�s�gre, hogy a v�rus emberr�l emberre is k�pes lesz �tterjedni.

A H5N1 kezel�se �s a v�rus elleni v�d�olt�s emberekn�l

Az �zsi�ban emberi megbeteged�st �s hal�lt okoz� H5N1 v�rus ellen�ll� az influenza gy�gy�t�s�ra �ltal�nosan haszn�lt amantadinnal �s a rimantadinnal szemben. Tov�bbi k�s�rletek sz�ks�gesek m�g k�t m�sik v�rusellenes k�sz�tm�ny, az oseltamavir �s a zanamavir hat�konys�g�nak kimutat�s�hoz.

Jelenleg nincs az �zsi�ban �s Eur�p�ban felbukkant H5N1 v�rus ellen kereskedelmi forgalomban kaphat� v�d�olt�s, ugyanakkor azonban intenz�v fejleszt�s folyik. A kutat�sok 2005 �prilis�ban kezd�dtek, egy sor klinikai k�s�rlet van jelenleg is folyamatban. Az olt�anyag fejleszt�s�r�l tov�bbi inform�ci� tal�lhat� a National Institutes of Health honlapj�n.