Egy ausztr�l kutat�csoport egerek sz�vet�be �ltette a sejteket, �s meg�llap�totta, hogy amellett, hogy az eml� fejl�d�s�t seg�tik el�, kulcsfontoss�g� szerep�k lehet az eml�r�k kialakul�s�ban is.

A kutat�k k�t fronton is rem�nyt f�znek a felfedez�shez: �jfajta r�kellenes gy�gyszerek kifejleszt�se v�lhat lehet�v�, valamint �j technik�kat is ki lehet majd dolgozni az eml� rekonstrukci�ja sz�m�ra.

Az ausztr�l kutat�csoport eml�elt�vol�t�son �tesett egerekbe �ltetett be egy �ssejtet, amely oszt�dni kezdett, �s kialakult bel�le az egerek eml�j�ben megtal�lhat� valamennyi norm�l sejtt�pus, olyannyira, hogy m�g a tejkiv�laszt�s is megindult. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt teh�t az �ssejt eg�szs�ges sz�veteket hoz l�tre. Bizonyos genetikai hib�k eset�n, esetleg egy�tthat�sban a k�ls� k�r�lm�nyekkel azonban hib�s sejtek is l�trej�hetnek. B�r arra nincs bizony�t�k, hogy ez az �ssejt emberekn�l is el�fordul, a kutat�k majdnem teljesen biztosak abban, hogy ez �gy van, hiszen az eml� a terhess�g �s a pubert�s alatt n�veked�snek indul.

A k�s�rletek sor�n azt is meg�llap�tott�k, hogy kemoter�pi�val az�rt nem siker�l ezeket a hib�s �ssejteket kiirtani, mert m�s temp�ban, lassabban oszt�dnak, mint a r�kos sejtek. �gy teh�t, m�g a kemoter�pi�s kezel�ssel a r�kos sejtek elpusztulnak, maga a daganatgy�r, az eml�r�kos �ssejt tov�bb �lhet. A kutat�k meg vannak r�la gy�z�dve, hogy ha siker�l el��ll�tani azt a gy�gyszert, amely kikapcsolja a hib�s �ssejteket, r�tal�ltak az eml�r�k elleni harc hat�kony fegyver�re. Ehhez azonban m�g sz�mos k�s�rletet el kell v�gezni.