Elvesz� tudat

Az agy m�k�d�s�re utal� egyik jellemz� tulajdons�g az �bers�gi szint. M�s azonban az �bers�gi szint egy unalmas �rtekezleten, �s m�s a vol�nn�l �lve, mondjuk egy v�szhelyzet kiker�l�se ut�n n�h�ny pillanattal. Norm�lis esetben - p�ld�ul k�ls� ingerek hat�s�ra - az agy szemvillan�snyi id� alatt k�pes egy alacsonyabb �bers�gi szintr�l - p�ld�ul szuny�k�l�sb�l - magasabb �bers�gi szintre v�ltani.

A k�ma az �bers�gi szint cs�kken�se, tudatveszt�ssel j�r� �llapot. M�g az �gynevezett tompult �llapotban a beteg �bers�gi szintje ugyan cs�kken, m�gis eszm�let�n�l van. A k�bulat vagy a b�dulat �llapot�ban a beteg legink�bb egy m�ly alv�shoz hasonl�t� �llapotban van, amikor er�s f�jdalomingerekre, csipked�sre, szurk�l�sra, hangos zajra, r�zogat�sra pillanatokra mag�hoz t�r ugyan, vagyis �breszthet�, de ingerek h�j�n azonnal visszas�llyed. A k�ma enn�l is m�lyebb �llapot, a beteg egy�ltal�n nem �breszthet� fel.

A k�m�nak is k�l�nb�z� m�lys�gi szintjei vannak. A fel�letesebb k�m�ban a beteg f�jdalomingerre c�lzott, elh�r�t� mozdulatot tesz, igyekszik pl. elsodorni az �t megcs�p� kezet, de nem �bred fel. M�lyebb k�m�ban f�jdalomingerre csak �nk�ntelen, c�ltalan mozdulattal reag�l, k�s�bb m�g azzal sem. Tov�bb m�ly�l� k�ma eset�n a reflexek (�gy a t�rdreflex, a f�nyre besz�k�l� pupilla, vagyis a pupillareflex) kiesnek, de a l�gz�s �s a kering�s fennmarad. Azonban az agyhal�l k�sz�b�n ezek az �letfontos m�k�d�sek is m�r csak g�pek �s gy�gyszerek seg�ts�g�vel tarthat�k fent. A nyilv�nval� agyk�rosod�s hely�re id�nk�nt abb�l is lehet k�vetkeztetni, hogy a beteg milyen jellegzetes testtart�st vesz fel, mik�zben az �gyban fekszik.
A k�m�t sz�mos dolog el�id�zheti, �gy m�rgez�sek (gy�gyszer, alkohol vagy egy�b m�reganyagok), anyagcserezavarok, ilyen p�ld�ul a cukorbetegek k�zismert, magas v�rcukorszintet k�s�r� k�m�ja, a k�zponti idegrendszer megbeteged�sei, pl. fert�z�sei, fejs�r�l�s, sokk vagy az agy oxig�nell�t�s�nak a cs�kken�se (�gynevezett hipoxia).
Az eszm�letveszt�s bek�vetkezhet egy pillanat alatt, p�ld�ul fejs�r�l�s vagy agyv�rz�s eset�n, de kialakulhat lassan, fokozatosan is, p�ld�ul m�rgez�sekben, vagy anyagcserezavarokban. A komat�zus �llapot tarthat percekig, vagy ak�r �vekig is. Nyil�n ez f�gg a kiv�lt� okt�l, a lehets�ges beavatkoz�sokt�l.

Vegy�nk sorra n�h�nyat a leggyakoribb kiv�lt� okok k�z�l.
A fejs�r�l�s k�zvetlen�l is okozhat s�lyos agyk�rosod�st, de a kopony�n bel�l kialakul� v�r�mleny vagy agyvizeny� is k�pes a z�rt, kem�ny, csontos koponya�regen bel�l �sszenyomni az agy�llom�nyt �gy, hogy az agyk�rosod�shoz vezessen.
Az agyi erek elz�r�d�sa bizonyos agyi ter�letek akut v�rell�t�si zavar�n, vagyis oxig�nhi�nyon kereszt�l okozhat komat�zus �llapotot, m�g az agyv�rz�s els�sorban az agy�llom�nyt roncsolja.
Az oxig�nhi�nyra igen �rz�keny agysz�vet s�lyosan k�rosodhat per-cekig tart� oxig�n-hi�nyban, p�ld�ul v�zbe fullad�s, g�zm�rgez�s kapcs�n, de ugyan�gy agyk�rosod�shoz vezethet a sz�vinfarktus okozta sz�vmeg�ll�s is, felt�ve, hogy ezekb�l az �llapotokb�l m�g a klinikai hal�l idej�ben kiker�l a beteg.
A cukorbetegekn�l viszonylag gyakori a magas v�rcukorszint miatt bek�vetkez� k�ma. Ez rendszerint j�l kezelhet�, �s ha a beteg idej�ben k�rh�zba ker�l, �s a betegs�g�t felismerik, akkor �r�k alatt javulhat a tudat�llapota. Ellenkez� esetben azonban az �letvesz�lyes folyamat nem �ll�that� meg.
A kiv�lt� ok felismer�s�t term�szetesen seg�ti a k�rel�zm�ny. Balesetekn�l, agyv�rz�sn�l, agy�rtromb�zisn�l �rtelme lehet a k�palkot� vizsg�latok, p�ld�ul a komputertomogr�fia elv�gz�s�nek.
A k�m�ban fekv� beteg - az alapbetegs�g kezel�se mellett - nagyon gondos �pol�st ig�nyel, mert a s�lyos, �letet vesz�lyeztet�, els�sorban fert�z�ses sz�v�dm�nyek (t�d�gyullad�s, felfekv�s, h�gy�ti fert�z�s) kialakul�sa igen gyakori, �s ezek tov�bb rontj�k az egy�bk�nt is elesett �llapot� beteg �letkil�t�sait.