Az 1930-as �vekben nagy mennyis�gben export�lt�k az afrikai b�k�t a terhess�g meg�llap�t�s�hoz sz�ks�ges teszt c�lj�ra, �s a tud�sok �gy v�lik, egy gomb�s megbeteged�st hurcoltak magukkal.

Az elj�r�s a k�vetkez� volt: a terhes n� vizelet�t a b�ka b�re al� fecskendezt�k. Ha a n� terhes volt, a vizelet�ben tal�lhat� hormont�l a b�k�n�l ovul�ci� k�vetkezett be. Hasonl� tesztet v�gezt�k h�m b�k�kkal �s tekn�s�kkel is, amelyek sperm�t termeltek a gonadotrofin hormon hat�s�ra.

A leg�jabb kutat�sok szerint a vil�g k�t�lt�-�llom�ny�nak egyharmad�t pusztul�s fenyegeti, mert elterjedt k�r�kben egy gomb�s betegs�g, a chytridiomycosis. A k�rokoz�t m�r ismerik, de hogy honnan sz�rmazik, �s hogyan terjedt el, m�g nem tudj�k. Csak a k�zelm�ltban vet�d�tt fel, hogy a D�l-Afrik�b�l a m�lt sz�zad harmincas �viben behozott p�ld�nyok lehettek fert�z�ttek. Ott m�r hossz� ideje egy�tt �ltek ezzel a betegs�ggel, �gy ellen�ll�k lettek vele szemben, de Eur�p�ban elterjedve megfert�zt�k a kev�sb� ellen�ll� popul�ci�t is.

A k�t�lt�ek kihal�s�nak t�bbf�le k�rnyezeti �rtalom is oka lehet, de a legf�bb vesz�lyt egy�rtelm�en a gomb�s megbeteged�s okozza.