Az orvos ilyenkor dilemm�ban van, ha nem akar vit�ba keveredni a beteg�vel. Sokszor az sem seg�t, ha meg akarja gy�zni arr�l, hogy az antibiotikumok csak s�lyosb�tj�k azt a vil�gszerte meglev� probl�m�t, hogy egyre ellen�ll�bbak lesz�nk a gy�gyszerekkel szemben. Ennek az az oka, hogy m�g az indokoltan fel�rt antibiotikum is olyan ellen�ll� bakt�riumt�rzseknek a l�trej�tt�t seg�ti el�, amelyek legal�bb hat h�napon �t a szervezetben teny�sznek.

Az ilyen bakt�riumok azt�n �gy fert�znek, hogy a gazda a legt�bb esetben nem is tud arr�l, hogy � hordozza a bakt�riumot. �s ha a kemoter�pi�t�l vagy egy s�lyos influenza ut�n legyeng�l a szervezete, akkor az ellen�ll� bakt�riumt�rzsek miatt megn� az es�lye egy s�lyos betegs�g kialakul�s�nak. A n�k 25-35 sz�zal�k�t �rint� E. coli bakt�rium, amely els�sorban h�gy�ti fert�z�seket okoz, szint�n az antibiotikumokkal szembeni ellen�ll�snak k�sz�nheti elterjedts�g�t.

A bakt�riumok k�l�nf�le m�dokon �llnak ellent az antibiotikumoknak. A legbonyolultabb azokkal felvenni a harcot, amelyek gyorsan �s k�nnyen cser�lik genetikai anyagukat az egyes fajt�k k�z�tt. Egy ma m�g s�r�l�keny bakt�rium holnap m�r ellen�ll�v� v�lhat, ugyanis egy „arra j�r�” mikrob�t�l k�nnyen szert tehet egy plusz hurokra a DNS-�n.

A k�zeg�szs�g�gy illet�kesei eddig azt hitt�k, hogy az eff�le szuperbakt�riumok jobb�ra csak a k�rh�zakban teny�sznek, mert ott vannak meg a sz�mukra igen kedvez� felt�telek. �m ez nem �gy van, a k�rh�z csup�n inkub�tork�nt szerepel. Sajnos ezeket a bakt�riumokat valamennyien hordozzuk, �s ellen�k csak higi�n�s el��r�sok fokozott betart�s�val lehet v�dekezni.