Amikor egy legyet a kutat�k alkoholg�zbe ir�ny�tanak, akkor a kis rovar el�bb hiperakt�vv� v�lik, majd elvesz�ti koordin�ci�s k�szs�g�t, s v�g�l szinte megmerevedik - azaz a legyek is le tudnak r�szegedni.

N�met kutat�k azonban nemr�giben felfedezt�k, hogy ak�rcsak az emberekn�l, a legyekn�l is vannak olyan egyedek, amelyek a t�bbin�l jobban b�rj�k az alkoholt. A kutat�k tal�ltak egy olyan l�gycsal�dot, amelynek tagjai fokozatosan egyfajta ellen�ll�k�pess�get hoztak l�tre: az els� alkalommal 20 perc ut�n "r�szegedtek le", de m�sodik alkalommal m�r 28 percig b�rt�k az alkoholg�zt.

A n�met kutat�k - akiknek egy r�sze a w�rzburgi, m�sik r�sze pedig a san francisc�i egyetemen dolgozik - megvizsg�lt�k ezeknek a k�l�nleges legyeknek a g�nt�rk�p�t, s mint v�rhat� volt, tal�ltak egy olyan g�nt, amely az alkoholt j�l b�r� egyedekn�l elt�rt a t�bbiek�t�l. Mivel ennek addig neve sem volt, r�gt�n el is nevezt�k "m�snaposs�g-g�nnek."

A Nature c�m� tudom�nyos foly�irat besz�mol�ja szerint ez az eredm�ny el�rel�p�st jelenthet az alkoholizmus emberi form�j�nak kutat�s�ban, k�l�n�sen, hogy sz�mos jelb�l a kutat�k arra k�vetkeztetnek: a g�nv�ltoz�s csak a j�ghegy cs�csa, a val�s�gban egy saj�tos, a stresszhez kapcsol�d� mechanizmusr�l van sz�. Ez ut�bbit kell majd pontosan felt�rk�pezni, hogy jobban meg�rthess�k, mi�rt k�pesek egyes emberek jobban ellen�llni az alkohol hat�s�nak, mint m�sok.